Súlyosan megfizettek a törökök az orosz kalandért

Több milliárd dollárjába kerülhet Törökországnak az, hogy hét hónapot késtek a bocsánatkérő levéllel.

Megnyílt az út a török–orosz viszony rendezése felé, miután Recep Tayyip Erdogan elnök bocsánatot kért Vlagyimir Putyin orosz államfőtől annak az orosz pilótának a haláláért, akinek bombázó repülőgépét tavaly novemberben lőtte le a török légierő a szíriai határnál.

Emlékezetes: több mint fél éve az incidens komoly feszültséget okozott a felek viszonyában. Az oroszok néhány nappal az eset után szankciókat léptettek életbe a törökök ellen, így a Kreml korlátozta a kétoldalú kereskedelmet, törölte a charterjáratokat, de elvárta az utazási irodáktól is, hogy azok mondják vissza a török foglalásaikat. Az energetikai projektek is veszélybe kerültek, miután Erdogan hajthatatlannak tűnt és nem kért bocsánatot az oroszoktól.

A török mea culpa után azonban most Putyin azt mondta, felkéri kormányát, hogy újra indítsák be a kétoldalú kereskedelmet Törökországgal, sőt ígéretet is tett a török idegenforgalmi szektor elleni szankciók feloldására.

Mindez azonban korántsem jelenti azt, hogy a törökök fellélegezhetnek, ugyanis az elmúlt több mint fél évben tekintélyes veszteséget könyvelhettek el az orosz szankciók miatt. A végső egyenleg ugyan még nem ismert, de az eddig megjelent elemzések egyáltalán nem biztatóak.

A Törökországi Gazdaságpolitikai Kutatási Alapítvány (TEVAP) márciusban közzétett tanulmánya szerint az orosz szankciók több milliárd dolláros veszteséget okoznak Törökországnak 2016-ban. A szervezet becslése nem mondható túl precíznek, azt közölték, 2,3 és 8,3 milliárd dollár között lehet a summa. De még ha figyelembe vesszük, hogy most, az év közepén feloldhatják a szankciókat – így a törökök mondjuk csak a fenti összeg feléről mondhattak le –, akkor sem túl megnyugtató a helyzet. Az elemzés ugyanis kiemeli, hogy a büntetőintézkedések közvetett hatásaiból fakadó veszteségek az előrejelzett összeg duplájára is rúghatnak.

Nem meglepő módon a török export és a turizmus korlátozása miatti veszteségek meglehetősen gyorsan éreztették a hatásukat. Ami az előbbit illeti, az oroszok részesedése a török kivitelből 2008-ig folyamatosan nőtt, aminek a gazdasági világválság vetett véget. 2013-ra ez a részesedés 4,6 százalékra emelkedett, ami 7 milliárd dolláros forgalmat jelentett. A 2015-ös év azonban katasztrofálisra sikeredett: tavaly 2,5 százalékra esett vissza az orosz részesedés az exportból, ami 3,9 milliárd dollárnak felelt meg.

Ennél is érzékenyebb veszteséget szenvedett el a török idegenforgalom, hiszen az orosz turisták az egyik legtöbb vendéget adó csoportot jelentették az országban. A vadászgép lelövése után azonban Oroszország leállította repülőjáratait az országba, így a látogatók száma gyakorlatilag nullára csökkent. A török idegenforgalmi tárca jelentése szerint számuk az előző évhez képest májusban 91,8 százalékkal esett vissza.

A TEVAP elemzése egy kevésbé ismert ágazatra is felhívja a figyelmet. Az úgynevezett bőröndös kereskedelem azt jelenti, hogy a turisták a kézipoggyászukban adott értékhatárig hazavihették a külföldön vásárolt árukat, az orosz vendégek pedig a szankciók bevezetéséig előszeretettel éltek is ezzel a lehetőséggel. Míg 2014-ben a „bőröndös export” értéke 8,6 milliárd dollárt tett ki, addig 2015-re 5,5 milliárd dollárra zuhant vissza.

Ennél is nagyobb ütést jelentett Törökországnak az orosz tőkebefektetések elmaradása, emiatt ugyanis kevesebb munkahely jött létre.

A szankciók bejelentett lazítása természetesen nem jelenti azt, hogy a konfliktus ma már a múlté és a stratégiai kapcsolatok újra a korábbi szintre emelkedhetnek. Annyi azonban bizonyos: a törökök óriási veszteséget könyvelhetnek el a hét hónapos késlekedésükért.