Újabb orosz atomüzlet?

A Roszatom állítólag Lengyelországban is erőművet építhet. Varsóban mindenki a szemöldökét húzogatja.

Egyre több és egyre furcsább „értesülés” röppen fel az utóbbi időben a paksi atomerőmű-bővítés körül. Ezek egy része a kormányzati kommunikáció része, míg a többi nagyrészt a beruházást gyengíteni próbáló találgatás. Már kormányzati körökben is felmerült, hogy Magyarország esetleg kiváltaná az orosz hitelt, de a Fidesz környezetében arról is sokan meg vannak győződve, hogy Moszkva nem képes a 10 milliárd eurót folyósítani.

Újabb fordulat e kommunikációs viharban: feltehetően az európai fenntartásokat gyengítő, a hazai pozíciókat erősítő információként lapunk brüsszeli magyar forrásból a minap arról értesült, hogy Lengyelország a magyar példát követve szintén orosz pénzből, s a Roszatommal építtetne atomerőművet.

A paksi bővítéssel kapcsolatban jelenleg is intenzív tárgyalásokat folytat a magyar kormány Brüsszellel, így ha azok nyugvópontra jutnának is, egy másik uniós tagországgal kötött újabb orosz atomüzlet vélhetően megint jelentős hullámokat keltene az Európai Unióban.

Varsó már a nyolcvanas években komolyan gondolkodott azon, hogy atomerőművet építsen. Pénz azonban nem volt rá, a szovjet kapcsolat is erősen megrendült, így a terv a helyszínen megkezdett munkálatok ellenére lekerült az asztalról. Az ötlet nagyjából tíz éve merült fel ismét, s a Tusk-kormány komoly pénzt fektetett a tervek előkészítésébe.

Ezt látva élénk lobbizásba kezdtek a nagy atomcégek is, köztük mindenek előtt a Roszatom, a Westinghouse és az Areva, a kormány azonban egyértelműen az amerikai és francia vonalat részesítette előnyben. Kormánybiztost is kineveztek, a Jog és Igazságosság (PiS) győzelme után felálló kabinet azonban nemcsak ezt a posztot szüntette meg, de a tervezéshez elengedhetetlen környezetvédelmi felméréseket is leállították.

Az új kormány álláspontja finoman szólva sem egyértelmű, hiszen az újságírói kérdések elől az illetékesek rendszeresen kitérnek. Egyrészt általában azt kommunikálják, hogy a tárgyalások folynak, másrészt az atomerőmű építésére vonatkozó kérdéseket információink szerint nem tartják időszerűnek. Nem véletlenül, mert egy erőmű építésével szemben meglehetősen nagy a társadalmi ellenállás, s a PiS a közvéleményre általában kínosan figyel.

Közben még áprilisban Krzysztof Tchórzewski energetikáért felelős miniszter azt nyilatkozta, minimum egy atomerőművet építenek, folyik a vita a pénzforrásokról, ami az ügyben a legkomplikáltabb kérdés. Előzőleg az építőmunkákért felelős cég, a PGE egyik vezetője szerint 2017 végig döntenek arról, melyik településen lesz az atomerőmű. Három lehetőség van a Pomerániai vajdaságban, Choczewo, Lubiatowo-Kopalino és Zarnowiec, ahol még a szocialista időkben kezdődtek munkálatok. Persze, folyik a lobbizás, Manuel Valls francia kormányfő még a tavasszal elmondta, hogy országa szeretne részt venni a projektben, és egy részét finanszírozná is.

A lapunk által megkérdezett szakértők eleve úgy látják, hogy az atomerőmű építésének tervezése inkább lelassult, ám ha komolyan fel is merül, azt a jelenlegi feszült orosz–lengyel viszonyban aligha a Roszatom építi. Még a műszaki területen valamiféle nemzetközi konstrukcióban csak-csak elképzelhetőnek tartanának valamiféle együttműködést a Roszatommal – főként, ha Varsó más területen, így az Északi Áramlat kérdésében kap valamiféle kedvezményt –, ám szerintük a Moszkvára kimondottan allergiás Kaczynski aligha fogadna el orosz pénzt.

Egzotikusnak nevezte az elképzelést lapunknak a Wprost újságírója, Jaroslaw Gizinski, megjegyezve, hogy kollégái is csodálkozva hallgatták az ötletet. Kétkedve felelt Bogdan Góralczyk, a Varsói Egyetem Európa-központjának professzora is, aki szerint e kormány alatt elképzelhetetlennek tart bármiféle közös orosz–lengyel erőműépítést. Geopolitikai értelemben elképzelhetetlennek tartották a lapunk által kérdezett energetikai kérdésekben kompetens orosz újságírók is, míg a Roszatomhoz közeli források csak annyit jegyeztek meg az értesüléssel kapcsolatban, hogy ők nem tudnak róla.

A beruházást illetően az Európai Bizottságnál is érdeklődtünk. Anna-Kaisa Itkonen, Miguel Arias Canete spanyol energiaügyi biztos szóvivője nem tudott megerősítéssel szolgálni, és nem akarta kommentálni az információt. A lengyel Elzbieta Bienkowska belső piacért és iparért felelős biztos szóvivőjétől, Lucia Caudet-től is csak annyit tudtunk meg, hogy nincs tudomásuk az ügyről.