Jól járnánk a paksi beruházási kölcsön felmondásával

Nem tűnik az „évszázad üzletének” a Moszkva által ajánlott, tízmilliárd eurós csomag.

– Magyarország kész és képes lehet arra – akár a közeljövőben –, hogy ezt a hitelt piaci hitellel kiváltsa, amennyiben a pénzügyi feltételek megfelelnek, és a jelenleginél is kedvezőbb konstrukcióban tudunk megfelelő forrást biztosítani.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti képviselője úgy véli: a kormánynak nincs más választása, ki kell hátrálnia az orosz hitelből, már csak az Európai Unió (EU) vizsgálata miatt is. Emellett az is világossá vált, hogy ez az orosz kölcsön egy uniós tagország által politikailag vállalhatatlan. Azzal azonban számolnia kell a magyar kormánynak, hogy a piacon nem talál majd hasonló hitelt, mert a befektetők manapság nem hajlandók atomerőmű-építéseket finanszírozni. Az ilyen építkezések ugyanis rendre túllépik a határidőket és az előre kiszámított költségkereteket, s ezt a finanszírozók általában nem tartják elfogadhatónak. Az pedig már csak ráadás, hogy a hitel folyósításával megbízott orosz Vnyesekonombank jelenleg a csőd szélén áll, és a pénzintézet várhatóan a jövőben sem lenne képes állni az óriási összegű beruházási kölcsönt. Jávor megjegyezte, szerencse, hogy eddig az EU tanácsát megfogadva nem hívtunk le pénzt a keretből.

Emlékezetes: az eredeti tervek szerint tízmilliárd eurós orosz hitelből és mintegy 2,5 milliárd eurós magyar önrészből (összesen 3600 milliárd forintból) megépítendő két új atomerőművi blokk 2025 és 2026 között kezdhetné meg az üzemszerű működést. Míg a hitelkonstrukcióról a budapesti kormányzat mélyen hallgatott, addig az orosz Vedomosztyi és az Interfax közlése nyomán 2014 márciusában nyilvánosságra került a finanszírozási egyezmény tartalma. Így derült ki, hogy a magyar fél a tízmilliárdos hitel ténylegesen felhasznált összegét 21 év alatt fizetné vissza. A magyar fél 2014-től évi 3,95 százalékos kamatot fizet az orosz állami hitelért az atomerőművi blokkok működésbe lépéséig, legkésőbb 2026. március 15-ig. A hiteltörlesztés első hét évében 4,50 százalékos, a második hét évében 4,80 százalékos, az utolsó hét évében pedig 4,95 százalékos lenne a kölcsön kamata.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy látja, több lehetősége is lenne a kormányzatnak az építkezés anyagi háttere megteremtéséhez. Kibocsáthatna például 10–15 éves lejáratú, forintalapú államkötvényeket, amelyek kamata mostanság 3,3 százalék közelében mozog. Piacra dobhatna dollárkötvényeket is, amelyek viszont 3,7 százalék körüli kamatozásúak. Akkor is viszonylag alacsony rátával szerezhető forrás, ha sikerül összehozni egy bankkonzorciumot a finanszírozáshoz. Ám azzal számolni kell, hogy ezek a megoldások nem 30 éves futamidőre szólnak majd, mint az orosz kölcsön. A mostani kedvező kamatkörnyezet is bármikor megváltozhat, és ez jelentősen drágíthatja majd az építkezést.