Ukrajnai erőinek kivonására szólította fel Moszkvát a NATO

Jens Stoltenberg a minszki megállapodások teljes körű végrehajtását sürgette.

A témáról nyilatkozva a főtitkár határozottan kérte Moszkvától, hogy hagyjon fel a Kelet-Ukrajnában tevékenykedő oroszbarát szakadárok támogatásával, és vonja ki erőit a katonai felszerelésekkel együtt az országból, beleértve a Krím félszigetet is.

Stoltenberg jelezte, hogy Petro Porosenko ukrán elnök a NATO-tagországok állam- és kormányfőinek határozott támogatását élvezi, és a tagországok kiállnak Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett. Hozzátette: Ukrajna elnökét meghívják a júliusi varsói NATO-csúcstalálkozóra, ahol a kormányfők megerősítik majd ezt az álláspontjukat.

Moszkva mindeddig nem ismerte el, hogy közvetlen szerepet játszik a kelet-ukrajnai konfliktusban az oroszbarát szakadárok támogatásával.

A főtitkár sajnálatát fejezte ki, hogy nap nap után megsértik a tűzszüneti megállapodást, és rendszeresen kiújulnak a harcok Ukrajna keleti felében. Emellett kiemelte: továbbra is akadályozzák az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőit a fegyverszünet végrehajtásának felügyeletében.

Jens Stoltenberg a minszki megállapodások teljes körű végrehajtását sürgette, kiemelve: az a konfliktus tartós megoldásához vezető egyetlen út.

A főtitkár hangsúlyozta: a katonai szövetség „nem ismeri el a Krím illegális és illegitim bekebelezését”, és határozottan felszólítja Oroszországot, hogy állítsa le a térséget destabilizáló tevékenységét.

Ukrajna további támogatását szolgáló, átfogó intézkedéscsomagról állapodtak meg a NATO-tagországok.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár tájékoztatása szerint a jóváhagyott intézkedések révén a NATO segítséget nyújt Ukrajnának a védelmi és biztonsági rendszerek hatékonyabbá és eredményesebbé tételében, valamint segít megerősíteni azok civil ellenőrzését is.

A főtitkár kiemelte: a szövetség a vezetési és irányítási, továbbá kibervédelmi területeken nyújt segítséget, de a sebesült katonák rehabilitációjában és az úgynevezett hibrid hadviselés elleni felkészülésben is támogatja Ukrajnát.

Afganisztán stabilitása érdekében arról egyeztek meg a NATO-tagországok védelmi miniszterei, hogy meg kell hosszabbítani a katonai szövetség missziójának működését 2020-ig, amelyről a varsói csúcstalálkozón születhet megállapodás – közölte Jens Stoltenberg. Mint mondta, az Afganisztán területén tevékenykedő terrorista sejtek és szabadcsapatok továbbra is veszélyeztetik az ország stabilitását, ezért a NATO-bázisok fenntartása mellett érveltek a tanácskozáson részt vevő miniszterek.

Arról tájékoztatott, hogy az eredeti terv szerint az észak-atlanti szövetség 2016 végén vonná ki csatapatait Afganisztánból, de a NATO-tagállamok képviselői szerint a helyzet még nem érett meg erre. Reményét fejezte ki, hogy júliusban, a varsói NATO-csúcstalálkozón megállapodás születik arról, hogy továbbra is mintegy 12 ezer fős kontingens folytatja a helyi biztonsági erők kiképzését, mentorálását, és tanácsokkal szolgál az ország biztonságának megőrzéséért immár a fő felelősséget viselő afgán kormányerőknek. A támogatás megszavazása esetén a célok között szerepel az afgán biztonsági és védelmi erők létszámának 352 ezerre való növelése is – tette hozzá.

A főtitkár tájékoztatása szerint a katonai szövetség arról is dönthet, hogy meghosszabbítja-e az afgán biztonsági és védelmi erők 2016 végéig tartó időszakra megszavazott 4 milliárd dolláros anyagi támogatását ugyanekkora összeggel a 2017–2020-ig terjedő időszakra.

A NATO szerepvállalásának sikere érdekében Afganisztán ígéretet tett arra, hogy folytatja reformintézkedéseit az átlátható kormányzás, a választási rendszer átalakítása, a nemek közötti egyenlőség és az emberi jogok, különösen a gyermekjogok tekintetében – közölte a főtitkár.