A légierő volt parancsnoka vezethette a puccsot

Akin Öztürk eddig a legfelső katonai tanács tagja volt.

A pennsylvaniai Saylorsburgben élő, 75 éves Gülen tagadja, hogy köze lett volna a puccskísérlethez, Erdogan mégis őt gyanítja az események hátterében. John Kerry amerikai külügyminiszter hétfőn Brüsszelben jelezte, hogy Ankarának bizonyítékokat kell felmutatnia Gülen kiadatásához.

A demokrácia ünnepnapjának nevezte a múlt pénteket, a katonai puccskísérlet meghiúsításának napját a török miniszterelnök, aki szerint július 15. után Törökországban minden más lesz, mint korábban volt. Élveznünk kell és ki kell használnunk ezt az ünnepnapot – jelentette ki Binali Yildirim miniszterelnök – akit a közelmúltban neveztek ki Recep Tayyip Erdogan államfő javaslatára – hétfőre virradóra az Ankara központi terén tartott nagygyűlésen hatalmas tömeg előtt.

A kormányfő ismételten kilátásba helyezte a halálbüntetés újbóli bevezetését. „Megkaptuk üzeneteteket” – válaszolta a miniszterelnök az összegyűlt támogatók által hangosan skandált, a halálbüntetés bevezetését sürgető követelésekre.

„A puccsistákat a lehető legszigorúbb büntetésben részesítjük” – jelentette ki Yildirim, aki az embereket ismételten arra szólította fel, hogy tüntessenek a puccskísérlet ellen és – mint fogalmazott – őrizzék a demokráciát.

„Reggelente munkába megyünk, esténként azonban a tereken őriznünk kell a demokráciát” – hangoztatta a török miniszterelnök.

Ankara mellett az éjszaka folyamán tízezrek demonstráltak a puccskísérlet ellen Isztambulban és más török városokban is.

Kun Miklós szerint nem volt meglepő a törökországi puccskísérlet, hiszen az egyáltalán nem példátlan az ország történetében. A példaként említette, hogy a hatvanas években Törökországban négy „szabályos puccs” is volt, amelyek során több kormánytagot is felakasztottak. Emellett a török hadsereg szervezeti szabályzatában benne van, hogy ha veszélybe kerül a köztársaság, akkor fegyverrel meg kell védeni – mondta, hozzátéve: az megítélés kérdése, hogy mikor, mitől van veszélyben a török köztársaság.

Megnehezíti, és akár véget is vethet Törökország 2005-ben kezdődött uniós csatlakozási folyamatának, ha Recep Tayyip Erdogan államfő az alkotmányos jogok további szűkítésére használja fel a kudarcba fulladt katonai államcsínnyel kialakult helyzetet – mondta Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának német kereszténydemokrata (CDU) elnöke a Handelsblatt című üzleti lapnak.

Azonban a menekültválság közös kezeléséről kötött egyezményt nem érintheti a puccskísérlet ügye – hangsúlyozta az Angela Merkel kancellár vezette CDU politikusa.

A testvérpárt bajor CSU vezetői szerint viszont az EU és Törökország egész kapcsolatrendszerét felül kell vizsgálni, így a vízummentesség megadását is, amelynek felgyorsításáról rendelkezik a menekültválságról kötött megállapodás. „Aki eddig nem vette volna észre, most láthatja, hogy teljes egészében felül kell vizsgálni az EU–Törökország politikát” – mondta Andreas Scheuer, a CSU főtitkára a Handelsblattnak.

A német kormány szóvivője egyenesen úgy fogalmazott, a Törökországgal folytatott uniós csatlakozási tárgyalások végét jelentené, ha Törökországban visszaállítanák a halálbüntetést. Steffen Seibert tájékoztatóján kiemelte, hogy az EU értékközösség, amelynek „álláspontja világos: kategorikusan elvetjük a halálbüntetést”.

Ismert, Erdogan vasárnap azt mondta, hogy a puccsistákra halált kiáltó tömeg követelését nem lehet figyelmen kívül hagyni. A török parlamentbe bejutott kurdbarát Demokrata Néppárt (HDP) előre jelezte, hogy nem támogatja az erre irányuló esetleges törvénytervezeteket. Ayhan Bilgen pártszóvivő egyúttal kiemelte, hogy az új törvényeket amúgy sem lehet visszamenőleges hatállyal érvényesíteni.

A török líra pénteken 5 százalékot vesztett értékéből a dollárhoz képest a puccskísérlet hírére. Hétfőn napi csúcspontján a dollárhoz képest 3,13 százalékkal, az euróhoz viszonyítva pedig 2,93 százalékkal erősödött. Délután egy óra után a dollár 2,9587 lírán, az euró pedig 3,2695 lírán forgott a nemzetközi devizapiacon, azaz a török fizetőeszköz 1,99 százalékkal drágult a dollárhoz, illetve 1,83 százalékkal az euróhoz képest.

A török betétbiztosítási alap hétfőn közölte, hogy felfüggesztették az ország hatodik legnagyobb kereskedelmi bankja, a Bank Asya működését. Az 1996-ban alapított pénzintézet szorosan kötődik az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muszlim hitszónok mozgalmához. A Bank Asya nehézségei 2014-ben kezdődtek, amikor Gülen mozgalmát a nemzetbiztonsági fenyegetéseket tartalmazó listára tették. Az iszlám elvek alapján működő bankból sokan vonták ki betétüket, és a pénzintézet nyeresége pillanatok alatt a felére apadt.

Az ankarai kormánynak tiszteletben kell tartania a jogállamiság és a demokrácia szabályait, az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat – jelentette ki John Kerry amerikai külügyminiszter hétfő délelőtt, miután részt vett az uniós külügyminiszterek brüsszeli munkareggelijén.

Moszkva is felszólította Törökországot, hogy a puccskísérlet nyomán kialakult helyzetet kizárólag az alkotmányos keretek között rendezze – jelentette ki hétfőn Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

„Tegnap Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök telefonon beszéltek egymással. Ennek során elnökünk megerősítette: az Oroszországi Föderáció elvi álláspontja az, hogy az alkotmányellenes hatalomátvétel megengedhetetlen, történjen az Törökországban, Ukrajnában, Jemenben vagy bárhol másutt a világon” – mondta az orosz külügyi tárca vezetője.

„Számunkra az a fontos, hogy a török elnök megerősítette: mindent megtesznek az orosz állampolgárok biztonságáért” – fűzte hozzá Lavrov, aki szerint a török hatóságok teljes együttműködését tapasztalják ebben a kérdésben.

Binali Yildirim török kormányfő hétfőn a minisztertanács ankarai ülése után úgy fogalmazott, a kormány a fennálló jogi kereteken belül fogja felelősségre vonni a puccskísérlet elkövetőit. A miniszterelnök ezúttal azt hangsúlyozta, hogy figyelembe kell venni ugyan a nép akaratát, de nem szabad elsietni a halálbüntetés esetleges visszaállítására vonatkozó döntést, amihez az alkotmány módosítása is szükséges lenne.

Yildirim jelezte: a nyomozás folyamatban van, de már most vannak bizonyítékaik a puccs értelmi szerzőjét illetően. A kormányfő szerint a puccsisták azt is tudták, hogy kikre bíznák a kulcsfontosságú minisztériumok vezetését. A török hatóságok eddig 7543 embert, köztük 6038 katonát vettek őrizetbe az eseményekkel kapcsolatban.

A miniszterelnök arra kérte a törököket, hogy ne tegyenek semmi olyat, amivel árthatnának a fegyveres erőknek, hiszen a látszat ellenére a történtekért nem ők, hanem az egyenruhát öltő gülenista terrorcsoport a felelős – írta honlapján a Hürriyet című török napilap. A kormányfő egyúttal jelezte: Ankara csalódott lenne, ha „amerikai barátaink” a történtek ellenére „bizonyítékot követelnének tőlünk” Fethullah Gülen Egyesült Államokban élő muszlim hitszónok bűnrészességét illetően. „Ebben az esetben akár barátságunk is megkérdőjeleződhetne” – tette hozzá.

Nyolc török puccsista katona a sikertelen puccskísérlet után szombaton egy helikopterrel Észak-Görögországba menekült, Görögország a korábbi értesülések ellenére egyelőre nem döntött a sorsukról – derült ki görög kormányzati forrásokból hétfőn.

A puccsisták menedékkérelmét „a nemzetközi és az emberi jogok legteljesebb tiszteletben tartása mellett fogják megvizsgálni” – mondta el Alexisz Ciprasz görög kormányfő török kollégájának, Binali Yildirimnek egy szombat esti telefonbeszélgetés során a görög média értesülése szerint. Görög jogászok szerint a folyamat több hétig eltarthat.

Yildirim vasárnap este azt állította: Ciprasz azt mondta neki, hogy Görögország megkezdte a nyolc török katona kiadatási eljárását. Erdogan vasárnap hasonlóról számolt be: neki a görög miniszterelnök állítólag telefonon azt mondta, hogy 10-15 napon belül átadják a puccsistákat Törökországnak.

Görög igazságügyi források szerint egyelőre nem tudni, mi lesz a menedékkérők sorsa. A nyolc férfinak hétfőn Alexandropolisz görög határváros bírósága előtt kell megjelennie, amely illegális beutazással vádolja őket. Menedékkérelmük elbírálása ettől az eljárástól függetlenül zajlik.

Ankara kérésére Szaúd-Arábiában őrizetbe vették Törökország kuvaiti katonai attaséját, aki átutazóban volt a sivatagi monarchiában – jelentette az al-Arabíja szaúdi hírtelevízió. Az intézkedés okát egyelőre nem közölték, de vélhetően a puccskísérlettel van összefüggésben. Az attasé egyes források szerint Németországba, Düsseldorfba, más források szerint viszont Hollandiába, Amszterdamba tartott repülővel.

Közben az SPA szaúdi hírügynökség szerint Szalmán szaúdi uralkodó gratulált Recep Tayyip Erdogan török elnöknek a rend helyreállításához Törökországban és a stabilitás és biztonság visszaállítása mellett üdvözölte a török kormány munkájának a folytatását.