A törökök elküldték, az amerikaiak nem kapták meg

Állítólag vannak bizonyítékok Gülen hitszónok ellen. A halálbüntetés miatt veszélybe került a vízummentesség.

A kormánybíráló cikkeiről ismert magazin szerint a hírszerzés pénteken helyi idő szerint 16 (közép-európai idő szerint 15) órakor kapott információt a tervezett államcsínyről. 16 óra 30 perckor Hakan Fidan, a hírszerző szolgálat (MIT) vezetőhelyettese átadta az információt Yasar Gülernek, a fegyveres erők parancsnokhelyettesének. Ezután, 18 óra 30 perckor Hulusi Akar vezérkari főnök parancsot adott a légtér teljes lezárására, megtiltotta a katonai repüléseket, a hadsereg és a haditechnika mozgását.

A hetilap szerint az összeesküvők szombat hajnal 3 órára tűzték ki az államcsíny kezdetét. Minthogy azonban időközben az akció terve kiderült, előrehozták az időpontot péntek 21 órára.

Július 16-án éjjel a hadsereg egy csoportja katonai hatalomátvételre tett kísérletet. Fegyveres összetűzések főként Ankarában és Isztambulban történtek. Az ország vezetése röviddel később bejelentette, hogy a puccsot leverték. Hétfői hivatalos információk szerint az államcsínykísérletnek 208 halálos áldozata volt, és 1491-en megsebesültek.

A török államfő a puccskísérlet utáni helyzetben belpolitikailag megerősíti helyzetét, de külpolitikailag elszigeteli országát, és azzal kell számolni, hogy a török állampolgárok idén már nem kapják meg az uniós vízummentességet – mondta az Európai Bizottság német tagja, Günther Oettinger a Berliner Morgenpostnak a lap keddi beszámolója szerint. Ezzel ugyanakkor némileg szembemegy egy párttársa, Elmar Brok véleményével, aki szerint a menekültválság közös kezeléséről kötött egyezményt nem érintheti a puccskísérlet ügye.

A brüsszeli bizottság digitális gazdaságért és társadalomért felelős tagja egyben figyelmeztetett, hogy a halálbüntetés visszaállítása a török uniós csatlakozási folyamat végét jelentené. A halálbüntetés nem fér össze az uniós értékrenddel és szerződésekkel, ezért „nem lehet az EU tagja olyan ország, ahol bevezetik a halálbüntetést” – jelentette ki.

Günther Oettinger szerint „Erdogannak a jogállamiság elvének ügyében közelednie kell hozzánk, de nem úgy tűnik, hogy így lesz„ – mondta az uniós biztos. Kiemelte: elfogadhatatlan, hogy felfüggesztik képviselők mentelmi jogát „csak azért, hogy meghurcolhassák őket”, és elfogadhatatlan újságírók megfélemlítése és több ezer nemkívánatos bíró eltávolítása.

Azonban a menekültválság ügyében kezdett együttműködést folytatni kell – tette hozzá. Mint mondta, „nem mindig választhatjuk ki partnereinket”, és vannak, akik visszasírják Moammer Kadhafi néhai líbiai vezetőt, aki „minden volt, csak nem demokrata, de nem adott esélyt a terroristáknak Líbiában”. Úgy véli, túl szigorú mércét alkalmazva nemigen maradna ország, amellyel együtt lehetne működni, azt pedig tudomásul kell venni, hogy Törökország „fontos a menekültválságban”.

A menekültválság közös kezeléséről kötött megállapodásban az EU vállalta, hogy felgyorsítja a vízumkötelezettség megszüntetését célzó, 2013-ban elkezdett folyamatot. A vízummentességhez a török félnek egyebek között módosítania kell a terrorizmus elleni küzdelemről szóló jogszabályokat, de ezt Ankara elutasítja.

A török vezetés a puccskísérlet mögött az Egyesült Államokban önkéntes száműzetésben élő Fethullah Gülen hitszónokot sejti. Miután John Kerry külügyminiszter azt mondta hétfőn, hogy Ankarának bizonyítékot kell felmutatnia ahhoz, hogy kiadják a vádakat tagadó Gülent, a török kormányfő kedd délelőtt közölte, elküldték ezeket. Nem sokkal később Bekir Bozdag igazságügyi miniszter bejelentette: hivatalosan kérték a hitszónok letartóztatását. Bozdag úgy fogalmazott, minden bizonyíték azt mutatja, hogy a puccskísérletet Gülen akaratára és parancsai alapján szervezték meg.

Az amerikai külügyminisztérium ezután azt közölte: az Egyesült Államok még nem kapta meg Törökországtól a Fethullah Gülen hitszónokra vonatkozó kiadatási kérelmet. „Még mindig nem tudjuk megerősíteni, hogy fizikailag kaptunk volna kiadatási kérelmet, de kapcsolatban állunk török tisztségviselőkkel”– mondta a külügyminisztériumi forrás magyar idő szerint kedden késő délután a Reuters brit hírügynökségnek.

A török médiafelügyelet kedden törölte az összes olyan rádióállomás és tévécsatorna műsorszórási engedélyét, amely kapcsolatban volt Gülen vallási mozgalmával. A török médiafelügyelet (RTUK) honlapján közzétett nyilatkozatában tudatta, hogy rendkívüli ülésen hozta meg döntését a július 15-ei sikertelen katonai hatalomátvételt követően.

Binali Yildirim miniszterelnök azt is bejelentette, hogy a kormány szerdán fontos intézkedéseket fog hozni további hatalomátvételi kísérletek kizárása és a lakosság biztonságának garantálása érdekében.

A Kurier című osztrák napilap megkérdezte az „elgondolkodtató fejleményekről” Hasan Gögüs bécsi török nagykövet véleményét, miszerint a török hatóságok kiterjedt tisztogatási hullámot indítottak, egyebek mellett csaknem háromezer bírát bocsátottak el. Gögüs ennek kapcsán azt hangoztatta, hogy az állam, a kormány és a hadsereg sorait „államellenes csoportok lepték el, és ennek eredménye a puccskísérlet”. Hozzátette: „semmilyen kormány nem tolerálhat egy másik államot az államon belül”. Ezzel Gülenre és az állítólag általa vezetett, úgynevezett „párhuzamos államra” gondolt.

Tisztogatások nyomán a tízezret is meghaladó hiátus keletkezett az állami feladatok ellátásában, így a még nyaraló közalkalmazottakat is visszarendelték. Kedden újabb hírek érkeztek, miszerint a titkosszolgálat tagjai közül elbocsátottak száz embert.

A nap folyamán emellett a török oktatási minisztérium 15 200 dolgozóját függesztette fel tisztségéből – jelentette az NTV hírtelevízió. A TRT török állami televízió ezzel párhuzamosan közölte, a felsőoktatási tanács 1577 dékánt menesztett, akik állami és magánegyetemeken dolgoztak. 21 ezer, magánintézményeknél dolgozó tanár engedélyét is bevonták. A szociális és családügyi minisztériumból csaknem négyszáz dolgozót bocsátottak el.

Mintegy ezer kormánypárti demonstráló gyűlt össze kedd este Isztambulban a államfőt éltetve. A tüntetők azt követelték, hogy a péntek esti puccskísérlet felelőseire halálbüntetést szabjanak ki. „Nem megyünk innen sehova” – mondta el az AP amerikai hírügynökségnek az egyik felvonuló, aki önkormányzati dolgozóként mutatkozott be.

Őrizetbe vették Törökországban azt a két pilótát, aki tavaly novemberben lelőtt egy Szu–24 típusú orosz bombázót – erősítette meg kedden Bekir Bozdag igazságügyi miniszter a Habertürk tévében. Ankara adatai szerint a két pilóta részt vett a szombatra virradó éjjel végrehajtott katonai hatalomátvételi kísérletben. A hatóságok szerint a puccs értelmi szerzői a török légierőhöz tartoztak.

Az orosz Szu–24 lelövése vezetett tavaly Ankara és Moszkva viszonyának megromlásához. Vlagyimir Putyin orosz elnök a terroristák cinkosai által elkövetett hátbatámadásnak nevezte a történteket. Moszkva bocsánatkérést, a vétkesek megbüntetését és kártérítést követelt Ankarától. A két ország között a kapcsolat csupán idén júniusban kezdett javulni, amikor Recep Tayyip Erdogan török elnök a június 12-ai Oroszország napja alkalmából levélben köszöntötte Putyint, és egyben reményét fejezte ki, hogy helyre lehet állítani a két ország közötti kapcsolatokat. Bocsánatot kért a gép lelövéséért és a két orosz pilóta haláláért.