Albánia nyugati eltartói

Albánia gazdasági léte szinte elképzelhetetlen a külföldön dolgozók pénze nélkül.

Pataky István
2016. 07. 12. 19:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Csak köszönettel és hálával tartozunk külföldön dolgozó honfitársainknak – mondta Edi Rama albán kormányfő a Magyar Nemzet kérdésére a tiranai miniszterelnöki hivatal egyik tárgyalótermében. A szocialista politikus – aki az Európai Bizottság szervezésében Albániába látogató uniós újságíró csoportnak megmutatta a saját rajzaival kitapétázott dolgozószobáját is – külön kiemelte, hogy a néhány évvel ezelőtti gazdasági válság idején életbevágó volt az albán talpon maradás szempontjából az uniós országokban munkát vállalók anyagi hozzájárulása.

Mint arról tájékoztatott, általában a balkáni állam GDP-jének 15-16 százalékát teszi ki a családoknak hazaküldött pénz. – Többet költöttek az itthon maradt gyerekeik oktatására, mint azt az állam tette – ismerte el a kormányfő. Edi Rama hozzátette azt is, az anyagiakon kívül sokat jelent az a tapasztalat, amit a nyugati világban élő albánok szereznek, s hazatérve hasznosíthatnak.

Lapunk felvetésére, hogy van-e valamilyen stratégia a külföldön dolgozó fiatal albánok hazacsábítására, a kormányfő elmondta, illúzió lenne azt hinni, hogy tervekkel, programokkal jelenleg megállítható vagy megfordítható lenne ez a folyamat.

Az 1990-es rendszerváltás után Albánia mintegy egymillió főt veszített lakosságából, ami azt jelenti, az ország közel egyharmada idegenben keresi boldogulását. A mostani menekülthullám örvén az albánok egy újabb hulláma próbálkozott politikai menedékjogot kérni Németországban.

Az ottani egyhavi segélyből az Albániában maradt család egy egész évet kihúz – mondták helyiek Tiranában. A német hatóságok viszont gyorsan gátat vetettek az albániai gazdasági migránsok térnyerésének, Albániát biztonságos államnak minősítették Berlinben, majd hazatoloncolások sora vette el kedvüket az újabb portyától.

A menekültválság okozta káoszban az Európa-szerte hírhedt albán bűnszövetkezetek is igyekeztek szerencsét próbálni, ez is lépésre késztette a németeket. Voltak olyanok is, akik maguk választották a hazatérést. Főleg a válság sújtotta Görögországból. Becslések szerint mintegy százhúsz ezren költöztek vissza a szomszédos országból, igaz egy részük azon nyomban Németország felé vette az irányt.

Tény ugyanakkor, hogy aki végleg hazatér, az hatványozott értéket jelent Albániában. Először is legalább egy idegen nyelvet beszél – ezt tapasztalhattuk Tiranába járva. A külföldi vendégmunkán összegyűjtött pénzből hazai vállalkozásba fogó albánok sokat emelnek az idegenforradalom színvonalán. Megtanulták az olasz vagy görög vendéglátás minden csínját-bínját, s ennek eredményei kézzelfoghatók az albán főváros pezsgő belvárosában. Ebből a szempontból Albánia máris az Európai Unió része.

Ami pedig a hivatalos tagságot illeti, marad az igyekezet és a remény. Brüsszelnek sehol a kontinensen nincs akkora népszerűsége, mint Albániában, ahol a lakosság kilencven százaléka támogatja országa uniós integrációját.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.