Befűtenek-e Szargszjannak a radikálisok?

A túszokat elengedték, de a jereváni rendőrőrsöt elfoglaló örmény nacionalisták nem adják meg magukat.

Stier Gábor
2016. 07. 25. 12:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem vagyunk terroristák! Mi nem ejtünk túszokat! Az általunk fogva tartott rendőrök együtt ettek, ittak velünk, rengeteget beszélgettünk, s még véletlenül sem bilincseltük meg őket! – erről az Erebuni kerület rendőrőrsén beszéltek az oda beengedett újságíróknak a nacionalista ellenzék aktivistái, akik közül többen megjárták a karabahi háborút, de sok köztük a fiatal is. A karjukon nemzeti színű karszalagot viselő elszánt ellenzékiek közben elengedték túszaikat, köztük a rendőrség magas rangú vezetőit, ám a többszöri felszólítás ellenére sem teszik le a fegyvert, s továbbra is az Új Örményország nevű radikális ellenzéki szervezet egy hónapja letartóztatott egyik vezetőjének, Zsirajr Szefiljannak és más, szerintük politikai okokból bebörtönzötteknek az elengedését és a választási csalással vádolt államfő, Szerzs Szargszjan lemondását követelik. Ezenkívül elfogadhatatlannak tartanak bármilyen kompromisszumot, így egyes járások átadását a karabahi kérdésben. „Két politikai pólus van ma Örményországban. Az egyik oldalon állunk mi és mögöttünk a nép, míg a másikon a jelenlegi hatalom” – magyarázta az egyik fegyveres az újságíróknak.

A Bejrútban született, a libanoni polgárháborúban az örmény önvédelmi egységekben harcoló, majd a magát a karabahi háborúban is kitüntető „Zsiro” Szefiljan a 2000-es évek elejétől támadja radikálisan a rendszert. Három évvel ezelőtt megalapított mozgalmának egyik alaptézise, hogy a nép nem csak választáson döntheti meg az általa kleptokrataként, oligarchikusként jellemzett rendszert. Szefiljant ezért többször is letartóztatták, a hatalom azonban jelenleg érezhetően óvakodik a rendőrőrs megrohamozásától, amely nagy eséllyel az erőszak újabb hullámát indíthatná el.

A politikai helyzet enélkül is meglehetősen feszült. Az ország előbb parlamenti, majd elnökválasztás előtt áll, amelyek tétje az átlagosnál is nagyobb, hiszen a 2015-ben népszavazáson elfogadottak értelmében a jelenleg elnöki rendszer átalakulása közepette zajlik. A jogkör egy része átkerül a parlamenthez és a kormányhoz. Még az államfőt is a parlament fogja 2018-ban megválasztani, így megnövekszik a fontossága annak, hogy melyik párt nyer előtte a választásokon, s például mandátuma lejártával Szargszjan kormányfőként irányíthatja-e tovább a rendszert. A helyzetet bonyolítja, hogy nemcsak a pozícióit 2013 után ha lassan is, de stabilizáló hatalom, hanem a parlamentben egyébként képviselt, ám a kritikus időkben erőtlen ellenzék is válságos időket él át. Így aztán erős a támogatottságuk a radikális eszméknek és erőknek, amelyek mögé jelen esetben nem állt ki ugyan teljes mellszélességgel a társadalom, ám mindenki számára világos az is, hogy karhatalmi eszközökkel ezt a szellemet már nem lehet visszagyömöszölni a palackba. Ráadásul az örmény belpolitikai helyzet alakulása nem választható el a karabahi konfliktustól, sőt hatással van Jereván és Moszkva jelenleg szoros kapcsolatának jövőjére is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.