A brit miniszter kijelentette: érvényt kell szerezni a polgárok akaratának, és ki kell vezetni Nagy-Britanniát az Európai Unióból. Ugyanakkor London „nem fogja feladni vezető szerepét Európában” – hangsúlyozta Johnson.
Nagy-Britannia úgy, ahogy a múltban is, szorosan együtt fog működni Európával a kilépési tárgyalások ideje alatt és azt követően is.
A politikus önmérsékletre szólította fel a török kormányt a puccskísérletet követő rendezés ideje alatt.
Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője érkezéskor kijelentette, hogy Törökország jövője érdekében fontos, hogy egy véres puccskísérlet és mintegy 6000 letartóztatást eredményező „kegyetlen megtorlás” idején minden körülmények között megvédjék a jogállamiság intézményét.
„A demokratikus és a jogalkotó intézményeket meg kell védeni” – tette hozzá.
Bert Koenders holland külügyminiszter szerint segíteni kell Törökországot a „gyógyulási folyamatban”. Meg kell előzni a szakadást, erősíteni kell a beruházásokat, és meg kell védeni a jogállamiságot – fogalmazott.
Johannes Hahn uniós bővítési biztos aggasztónak nevezte a török puccskísérletet követő bírói letartóztatásokat. „Éppen az az intézkedés volt ez, amelytől féltünk” – fogalmazott. Véleménye szerint az elbocsátási lista már készen volt, csak a megfelelő pillanatra várt a török vezetés.
Jean-Marc Ayrault francia külügyminiszter elítélte a katonai hatalomátvétel-kísérletet.
„Arra kell ügyelni, hogy a török hatóságok nem vezessenek be olyan rendszert, amely visszafordítja az országot a demokrácia útján” – fogalmazott.
Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter szerint az Európai Unió fontos szerepet játszhat abban, hogy csillapítja a Törökországban uralkodó feszültséget és segítséget nyújthat az országnak abban, hogy a rend mihamarabb visszaálljon.
„Nincs kétségem afelől, hogy demokrácia van Törökországban, de afelől sincs, hogy a jogállamiság veszélyben van” – fogalmazott a miniszter a bírói elbocsátásokra utalva.
