A bizottság megállapítása szerint nem készültek megfelelő tervek a hadműveletek utáni iraki helyzet kezelésére, és a brit kormány tudatában volt annak is, hogy az Egyesült Államoknak sem voltak megfelelő tervei erre az időszakra. A háború utáni feladatok előkészítése teljességgel elégtelen volt – fogalmaz a dokumentum.
A jelentés külön kitér az Irakba vezényelt brit haderő hiányos felszerelésére is. A vizsgálat megállapítása szerint a védelmi minisztérium lassan reagált a katonai járőröket fenyegető pokolgépes merényletek veszélyére, és „tűrhetetlen késéssel” látta el a fegyveres erőket megfelelő védelmet nyújtó páncélozott járművekkel. A jelentés szerint azt sem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy a minisztériumon belül ki vagy melyik osztály feladata lett volna e hiányosságok feltárása.
A vizsgálóbizottság szerint legalább 150 ezer, „de valószínűleg ennél is sokkal több” iraki vesztette életét a háborúban és az azt követő káoszban – nagy többségük civil –, továbbá több mint kétszáz brit halálos áldozat is volt.
A jelentés szerint mindezek alapján a brit katonai szerepvállalás az iraki hadműveletekben „messze nem végződött sikerrel”.
Tony Blair, aki az iraki háború kezdetének idején állt az akkori munkáspárti brit kormány élén, a jelentésre reagáló szerdai nyilatkozatában hangsúlyozta: teljes mértékben vállalja a felelősséget az elkövetett hibákért. Leszögezte ugyanakkor azt is, hogy a vizsgálat nem állapított meg rosszhiszeműséget, hazugságot vagy szándékos félrevezetést, sem azt, hogy a hírszerzési adatokat meghamisították volna.
Blair közölte: változatlan meggyőződése, hogy „a világ jobb hely Szaddám Huszein nélkül”. Hozzátette: véleménye szerint nem az iraki háború az oka a világot fenyegető terrorveszélynek.
