Brit vizsgálat: nem kellett volna megtámadni Irakot

Volt esély a békés leszerelésre, százezrek veszhettek oda. Blair sajnálkozik, de szerinte jobb így a világ.

A bizottság megállapítása szerint nem készültek megfelelő tervek a hadműveletek utáni iraki helyzet kezelésére, és a brit kormány tudatában volt annak is, hogy az Egyesült Államoknak sem voltak megfelelő tervei erre az időszakra. A háború utáni feladatok előkészítése teljességgel elégtelen volt – fogalmaz a dokumentum.

A jelentés külön kitér az Irakba vezényelt brit haderő hiányos felszerelésére is. A vizsgálat megállapítása szerint a védelmi minisztérium lassan reagált a katonai járőröket fenyegető pokolgépes merényletek veszélyére, és „tűrhetetlen késéssel” látta el a fegyveres erőket megfelelő védelmet nyújtó páncélozott járművekkel. A jelentés szerint azt sem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy a minisztériumon belül ki vagy melyik osztály feladata lett volna e hiányosságok feltárása.

A vizsgálóbizottság szerint legalább 150 ezer, „de valószínűleg ennél is sokkal több” iraki vesztette életét a háborúban és az azt követő káoszban – nagy többségük civil –, továbbá több mint kétszáz brit halálos áldozat is volt.

A jelentés szerint mindezek alapján a brit katonai szerepvállalás az iraki hadműveletekben „messze nem végződött sikerrel”.

Tony Blair, aki az iraki háború kezdetének idején állt az akkori munkáspárti brit kormány élén, a jelentésre reagáló szerdai nyilatkozatában hangsúlyozta: teljes mértékben vállalja a felelősséget az elkövetett hibákért. Leszögezte ugyanakkor azt is, hogy a vizsgálat nem állapított meg rosszhiszeműséget, hazugságot vagy szándékos félrevezetést, sem azt, hogy a hírszerzési adatokat meghamisították volna.

Blair közölte: változatlan meggyőződése, hogy „a világ jobb hely Szaddám Huszein nélkül”. Hozzátette: véleménye szerint nem az iraki háború az oka a világot fenyegető terrorveszélynek.

David Cameron jelenlegi miniszterelnök szerdán a londoni alsóházban a jelentést értékelő nyilatkozatában elfogadhatatlannak nevezte, hogy annak idején nem megfelelő felszereléssel küldték hadba a brit fegyveres erőket. Hozzátette: ennek nem szabad megismétlődnie.

Cameron védelmébe vette ugyanakkor a brit titkosszolgálatokat, kijelentve: a brit elhárítás csak 2014 novembere óta hét nagy-britanniai terrortámadási terv végrehajtását akadályozta meg.

A kormányfő szerint a jelentésből nem lehet azt a következtetést sem levonni, hogy Nagy-Britanniának a jövőben nem szabad legfőbb szövetségese, az Egyesült Államok mellé állnia, ha a közös stratégiai érdekek ezt kívánják.