Célzott likvidálások: vitatják a drónháború számait

A Washington által pénteken közzétett számok a polgári áldozatokról sokak szerint gyanúsan alacsonyak.

Jogvédő csoportok és oknyomozó újságírók korábban jóval magasabbra becsülték az ártatlan áldozatok számát a pénteken közölteknél. A Bureau of Investigative Journalism (BIJ) szerint például ezek a dróntámadások 380-801 polgári áldozatot követeltek eddig, és felhívják a figyelmet, hogy miközben a polgári áldozatokra vonatkozó adatok jelentősen eltérnek, a támadásokban meghaltak összesített száma elég közel esik egymáshoz a Fehér Ház és a szervezet adataiban, ami mindenképpen azt veti fel, hogy sok olyan áldozatot, akit a BIJ a polgári személyekhez sorol, a kormányzat nem.

Más civilszervezetek becslése is magasabb, mint az adminisztrációé: a New America Foundation 219, a Long War Journal 212 halottat emleget.

A kormány azzal védekezik, hogy ezek a szervezetek sokszor félinformációk alapján dolgoznak, vagy pedig olyanoktól kapnak adatokat, akiknek érdekében áll félrevezetni a közvéleményt. Azt azonban a kormány sem tagadja, hogy rendkívül nehéz összeszedni a dróntámadások pontos eredményeit. Sem a hadsereg, sem a CIA nem adott ki eddig pontos számokat, ráadásul a támadásokról is csak ritkán árulnak el részleteket.

Az Egyesült Államok drónjait általában több ezer kilométer távolságból, egy műveleti központból irányítják, az adatokat szenzorok segítségével, monitorokon keresztül figyelik a járművek irányítói, valamint a technikusok. A Guardian riportja szerint a pilóták mellett szenzorkezelő szakemberek is közreműködnek a járművek irányításában, akik a kamerák, érzékelők és lézerek irányítása mellett a rakéták előkészítéséért is felelősek.

A téma már a filmeseket is megihlette, Andrew Niccol Good Kill című filmjében Ethan Hawke egy olyan vadászpilótát alakít, akit drónok irányításával bíznak meg. A film többek közt azt az erkölcsi dilemmát feszegeti, hogy mit jelent, ha egyetlen gombnyomással több ezer kilométerről meg lehet ölni valakit.

Akik kiállnak a távirányítású eszközök mellett, azt mondják: a légicsapások kulcsfontosságúak abból a szempontból, hogy megakadályozzák a terrorszervezetek Amerika-ellenes törekvéseit. Legutóbb egyébként éppen egy dróntámadásnak köszönhetően tudták kiiktatni az afganisztáni tálibok vezetőjét, Manszúr mollát, akinek az afgán–pakisztáni határnál bukkantak a nyomára. Ráadásul – az amerikai kormány szerint – mindent megtesznek a polgári veszteségek elkerülése érdekében is.

A most kiadott hivatalos adatok alapján 2009 óta 473 támadást hajtottak végre, amelyek következtében 2372–2581 ellenséges harcost – jórészt az Al-Kaida embereit és tálibokat – öltek meg. Ezen szervezetek harcosai mellett a drónok olyanokat is célba vettek, akik „folytatólagos fenyegetést” jelentettek az Egyesült Államok számára, bármit is jelentsen ez pontosan.

A hivatalos adatok fogadtatása vegyes volt. A New York Times vasárnapi keltezésű, a lapban hétfőn megjelent, az eredményekre reagáló cikkében volt megszólaló, aki dicsérte Obamáékat, mert végre nem titkolóznak a terrorellenes háború áldozatairól, más viszont úgy látja, az adatok felhívják a figyelmet a dróncsapások egyértelmű hátrányaira. Akbar S. Ahmed egykori pakisztáni diplomata, egyetemi professzor a New York Timesnak azt mondta: a drónok ahelyett, hogy csökkentenék az erőszakot Jemenben vagy Pakisztánban, maguk is az erőszak eszközeivé váltak.

Kicsit több mint fél évvel ezelőtt egyébként egykori drónirányítók írtak nyílt levelet Barack Obamának, kérve az elnököt a légicsapások taktikájának átgondolására, mivel úgy látták, a támadások egyre több embert vezetnek a terrorizmus útjára. Az ártatlanok megölése ugyanis gyűlöletet ébreszt, amelynek hatására a Közel-Keleten az emberek könnyedén valamely terrorszervezet, például az Iszlám Állam karjában találhatják magukat.

Obama mindenesetre pénteken aláírt egy rendeletet, ami szerint innentől a mindenkori washingtoni kabinetnek évente be kell majd számolnia a légicsapások halálos áldozatainak számáról.

###HIRDETES###