Egy éve tervezhette a vérengzést a müncheni támadó

Emellett a 18 éves német–iráni kettős állampolgárt érdekelte a norvég Anders Behring Breivik ámokfutása.

A pénteki müncheni lövöldözésben a frissített adatok szerint 35 ember sérülést meg, de többen nem a helyszínen – a München északi részén fekvő Olympia bevásárlóközpontnál –, hanem a belvárosban kitört pánikban. A kilenc halálos áldozat közül ketten német, ketten pedig német–török kettős állampolgárok voltak. Emellett meghalt egy magyar, egy török, egy görög és egy koszovói állampolgár is. A kilencedik áldozat hontalan volt a bajor tartományi bűnügyi hivatal (LKA) adatai szerint.

Öt áldozat holttestére a gyorsétteremben találtak rá, kettőre a gyorsétterem előtt, egyre egy közeli üzlet előtt, egy másikra pedig az bevásárlóközpontban bukkantak.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tájékoztatása szerint a magyar áldozat egy 2001-ben született fiú, aki mintegy tíz éve Münchenben élt, és ott is járt iskolába. A külügyminiszter közölte: a rokonság, a család egy része Magyarországon él, ők szombaton már megérkeztek a német nagyvárosba, és a családtagok közül néhányan részt vettek a holttest azonosításában is.

A nyomozás első megállapításai szerint az elkövető egy közösségi portálon álnéven megjelentetett, ingyenes ételt ígérő bejegyzésekkel igyekezett minél több embert abba a gyorsétterembe csábítani, ahol lövöldözni kezdett. Korábban közölt adatok szerint az áldozatok mind Münchenben vagy a város környékén laktak. Többségük kiskorú volt – három áldozat 14 éves, két áldozat pedig 15 éves volt, a többiek 17, 19, 20, illetve 45 évesek voltak. A támadó valószínűleg már egy éve tervezte a vérengzést, és megfogalmazott egy kiáltványt is, melyet a nyomozó hatóságok megtaláltak a számítógépén, a szöveg elemzése még folyamatban van.

Egyelőre nem tudni, hogy az elkövető miért éppen München északi részén, az Olympia bevásárlóközponttal szemben lévő gyorsétteremben kezdett lövöldözni, de az biztosnak tűnik, hogy tettének nincsenek politikai vonatkozásai, és áldozatait nem célzottan, hanem véletlenszerűen választotta ki. A környék lakossági összetételéből is adódik, hogy a gyorsétteremben mindig vannak „migránsgyerekek” – mondta Robert Heinberger, a bajor tartományi bűnügyi hivatal vezetője.

Arról, hogy az ingyenes ételt kínáló internetes poszt jelenthette a támadás alapját, Szijjártó Péter elmondta: ezt annyiban alá tudják támasztani, hogy a főkonzulátus vezető konzuljának gyereke is kapott ilyen üzenetet. Nyilvánvalóan ez az üzenet is szerepet játszhatott abban, hogy a halálos áldozatok többsége fiatal volt – fűzte hozzá.

A Süddeutsche Zeitung című német lap a nyomozás menetét ismerő forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a 18 éves német–iráni kettős állampolgárt depresszió, figyelemzavar és szociofóbia (bizonyos szociális, nyilvános helyzetekben fellépő szorongás) miatt kezelték, és tavaly két hónapig egy müncheni klinika pszichiátriai osztályán feküdt.

A lap szerint mindemellett a támadót erősebben foglalkoztatta az ámokfutás témája, mint ahogy azt a nyomozás kezdetén feltételezték.

Kiderült, hogy felkereste a Baden-Württemberg tartományi Winnendent, ahol 2009-ben egy 17 éves középiskolás lemészárolta kilenc diáktársát és három tanárát, majd iskolája közelében agyonlőtt három járókelőt, és végzett magával.

Emellett nagyon érdekelte a norvég Anders Behring Breivik ámokfutása – a 77 halálos áldozatot követelő utoyai mészárlás és oslói pokolgépes robbantás – is, amely napra pontosan öt évvel a bajor tartományi fővárosban pénteken elkövetett bűncselekménye előtt történt. Ugyanakkor a orábbi közlésekkel ellentétben nem találták meg nála a Breivik-féle 1500 oldalas kiáltványt. Azonban az adathordozók vizsgálatával nem végeztek, több terabájt anyagot kell még átnézni.

A Süddeutsche Zeitung szerint a müncheni lövöldözés elkövetője fegyverét az internet darknet néven ismert részén szerezte be, amelyet a névtelenséget biztosító speciális technológia miatt főleg bűnözők használnak. Egy úgynevezett reparált színházi fegyvert szerzett, vagyis színpadi kelléknek használt, lövedék kilövésére alkalmatlanná tett fegyverből használható lőfegyverré visszaalakított fegyvert.

A politikai vita az eset tanulságairól már elkezdődött. Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter, a jobbközép CDU politikusa és Sigmar Gabriel alkancellár, a szociáldemokraták (SPD) elnöke vasárnapi interjúkban a fegyvertartás szabályainak felülvizsgálatára helyezte a hangsúlyt. Thomas de Maiziere egy korábbi nyilatkozatában kiemelte, hogy a münchenihez hasonló vérengzésekben az interneten elérhető erőszakos videóknak és az erőszakos számítógépes játékoknak is van szerepe.

Erről beszélt egy vasárnapi interjúban a CDU/CSU pártszövetség parlamenti (Bundestag-) frakcióvezetője, Volker Kauder is, aki szerint „az internet szabadsága nem abszolút érték”, és határt kell szabni mindennek, ami erőszakra ösztönöz. A politikus a Welt am Sonntag című lapban megjelent interjúban elviselhetetlennek nevezte, hogy még mindig elérhető az interneten a hétfői würzburgi baltás támadás elkövetőjének videója. Hangsúlyozta, hogy ez még inkább a bűncselekményre vonhatja a figyelmet, és arra ösztönözhet másokat, hogy kövessék az öt embert megsebesítő iszlamista támadó példáját. Hozzátette, hogy meg kell vizsgálni a belső nézőpontú – a játékteret a játékos szemszögéből ábrázoló – erőszakos számítógépes játékok szabályozását is.

Várhatóan a német hadsereg (Bundeswehr) belföldi bevetésének alkotmányos szabályozása is vitatéma lesz a würzburgi és a müncheni eset révén. Ezt jelzi, hogy Joachim Herrmann bajor belügyminiszter egy interjúban – amely Würzburg után, de még München előtt készült – azt mondta, lehetőséget kell adni a rendőrségnek arra, hogy terrorveszély esetén segítséget kérjen a Bundeswehrtől.

A CSU-s politikus a Welt am Sonntagnak érthetetlennek nevezte, hogy a nemzeti hadsereg jól kiképzett katonáit nem lehet bevetni belföldön rendkívüli helyzetekben, holott ez más európai országokban teljesen természetes. A történelmi okokból adódó korlátozás idejétmúlt, „nem a weimari köztársaságban vagyunk, demokráciánk teljes mértékben stabil” – mondta a bajor belügyminiszter.

A CDU/CSU régóta sürgeti a korlátozás lazítását alkotmánymódosítással, az SPD ezt ellenzi. A koalíciós pártok a közelmúltban abban állapodtak meg, hogy nincs szükség az alaptörvény módosítására, mert a mostani szabályozás keretei között is be lehet vetni katonákat rendkívüli helyzetekben, a biztonsági szervek felügyelete alatt. Egy katonai rendészeti egységet készenlétbe is helyeztek péntek este, mert sokáig nem lehetett tudni, hogy terrortámadás történt-e Münchenben – mondta Urusula von der Leyen a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című vasárnapi lapnak.