Egy éve tervezhette a vérengzést a müncheni támadó

Emellett a 18 éves német–iráni kettős állampolgárt érdekelte a norvég Anders Behring Breivik ámokfutása.

Arról, hogy az ingyenes ételt kínáló internetes poszt jelenthette a támadás alapját, Szijjártó Péter elmondta: ezt annyiban alá tudják támasztani, hogy a főkonzulátus vezető konzuljának gyereke is kapott ilyen üzenetet. Nyilvánvalóan ez az üzenet is szerepet játszhatott abban, hogy a halálos áldozatok többsége fiatal volt – fűzte hozzá.

A Süddeutsche Zeitung című német lap a nyomozás menetét ismerő forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a 18 éves német–iráni kettős állampolgárt depresszió, figyelemzavar és szociofóbia (bizonyos szociális, nyilvános helyzetekben fellépő szorongás) miatt kezelték, és tavaly két hónapig egy müncheni klinika pszichiátriai osztályán feküdt.

A lap szerint mindemellett a támadót erősebben foglalkoztatta az ámokfutás témája, mint ahogy azt a nyomozás kezdetén feltételezték.

Kiderült, hogy felkereste a Baden-Württemberg tartományi Winnendent, ahol 2009-ben egy 17 éves középiskolás lemészárolta kilenc diáktársát és három tanárát, majd iskolája közelében agyonlőtt három járókelőt, és végzett magával.

Emellett nagyon érdekelte a norvég Anders Behring Breivik ámokfutása – a 77 halálos áldozatot követelő utoyai mészárlás és oslói pokolgépes robbantás – is, amely napra pontosan öt évvel a bajor tartományi fővárosban pénteken elkövetett bűncselekménye előtt történt. Ugyanakkor a orábbi közlésekkel ellentétben nem találták meg nála a Breivik-féle 1500 oldalas kiáltványt. Azonban az adathordozók vizsgálatával nem végeztek, több terabájt anyagot kell még átnézni.

A Süddeutsche Zeitung szerint a müncheni lövöldözés elkövetője fegyverét az internet darknet néven ismert részén szerezte be, amelyet a névtelenséget biztosító speciális technológia miatt főleg bűnözők használnak. Egy úgynevezett reparált színházi fegyvert szerzett, vagyis színpadi kelléknek használt, lövedék kilövésére alkalmatlanná tett fegyverből használható lőfegyverré visszaalakított fegyvert.

A politikai vita az eset tanulságairól már elkezdődött. Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter, a jobbközép CDU politikusa és Sigmar Gabriel alkancellár, a szociáldemokraták (SPD) elnöke vasárnapi interjúkban a fegyvertartás szabályainak felülvizsgálatára helyezte a hangsúlyt. Thomas de Maiziere egy korábbi nyilatkozatában kiemelte, hogy a münchenihez hasonló vérengzésekben az interneten elérhető erőszakos videóknak és az erőszakos számítógépes játékoknak is van szerepe.

Erről beszélt egy vasárnapi interjúban a CDU/CSU pártszövetség parlamenti (Bundestag-) frakcióvezetője, Volker Kauder is, aki szerint „az internet szabadsága nem abszolút érték”, és határt kell szabni mindennek, ami erőszakra ösztönöz. A politikus a Welt am Sonntag című lapban megjelent interjúban elviselhetetlennek nevezte, hogy még mindig elérhető az interneten a hétfői würzburgi baltás támadás elkövetőjének videója. Hangsúlyozta, hogy ez még inkább a bűncselekményre vonhatja a figyelmet, és arra ösztönözhet másokat, hogy kövessék az öt embert megsebesítő iszlamista támadó példáját. Hozzátette, hogy meg kell vizsgálni a belső nézőpontú – a játékteret a játékos szemszögéből ábrázoló – erőszakos számítógépes játékok szabályozását is.

Várhatóan a német hadsereg (Bundeswehr) belföldi bevetésének alkotmányos szabályozása is vitatéma lesz a würzburgi és a müncheni eset révén. Ezt jelzi, hogy Joachim Herrmann bajor belügyminiszter egy interjúban – amely Würzburg után, de még München előtt készült – azt mondta, lehetőséget kell adni a rendőrségnek arra, hogy terrorveszély esetén segítséget kérjen a Bundeswehrtől.

A CSU-s politikus a Welt am Sonntagnak érthetetlennek nevezte, hogy a nemzeti hadsereg jól kiképzett katonáit nem lehet bevetni belföldön rendkívüli helyzetekben, holott ez más európai országokban teljesen természetes. A történelmi okokból adódó korlátozás idejétmúlt, „nem a weimari köztársaságban vagyunk, demokráciánk teljes mértékben stabil” – mondta a bajor belügyminiszter.

A CDU/CSU régóta sürgeti a korlátozás lazítását alkotmánymódosítással, az SPD ezt ellenzi. A koalíciós pártok a közelmúltban abban állapodtak meg, hogy nincs szükség az alaptörvény módosítására, mert a mostani szabályozás keretei között is be lehet vetni katonákat rendkívüli helyzetekben, a biztonsági szervek felügyelete alatt. Egy katonai rendészeti egységet készenlétbe is helyeztek péntek este, mert sokáig nem lehetett tudni, hogy terrortámadás történt-e Münchenben – mondta Urusula von der Leyen a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című vasárnapi lapnak.