Erdogan nem zárta ki a halálbüntetés visszaállítását

Ugyanakkor ezzel Törökország uniós csatlakozása kerülne veszélybe.

Erdogan tagadta, hogy kizárnák a halálbüntetést azok számára, akiket a péntek éjjeli puccskísérletet követően letartóztattak – írta hétfő este a CNN. Interjújában az elnök az alkotmányos intézkedés formájának nevezte, mikor a parlamentben „a vezetők összeülnek és döntenek ennek megvitatásáról. Amennyiben ez megtörténik, bármilyen döntés is születik, elnökként azt elfogadom.”

A puccsisták elleni halálos ítéletet követelő „népi„ hangokra Erdogan a következőképpen reagált: „az emberek azt kérdezik, miért kellene benn tartaniuk és élelmezniük őket a börtönökben a következő években”. „Ők gyors befejezést akarnak, mert az emberek hozzátartozóikat, szomszédaikat, gyerekeiket vesztették el, és szenvednek” – érvelt Erdogan.

A török elnök azt is közölte, hogy rövidesen hivatalosan kérni fogják az Egyesült Államokban önkéntes száműzetésben élő Fethullah Gülen hitszónok kiadatását. Az esetleges amerikai elutasításról úgy vélekedett, hogy „van kölcsönös kiadatási egyezményünk”. Gülen tagadja, hogy köze lenne a pénteki puccskísérlethez. A török elnöknek ez az első hivatalos interjúja a nemzetközi sajtóban az események óta.

Binali Yildirim török miniszterelnök határozatlan időre felfüggesztette több mint hárommillió török közalkalmazott éves szabadságát – derült ki egy hétfőn kiadott török kormányrendeletből. Ennek értelmében a szabadságukat töltő tisztségviselőknek a lehető leghamarabb vissza kell térniük munkahelyükre.

Eközben a múlt pénteken lezajlott puccskísérlet után átfogó tisztogatás kezdődött Törökországban a fegyveres erők és a rendőrség soraiban, az igazságszolgáltatás berkeiben, valamint a közigazgatásban. Eddig összesen 13 ezer állami alkalmazottat függesztettek fel állásából.

Az Anadolu tájékoztatása szerint a belügyminisztérium szolgálatában álló 8777 munkatársat menesztettek, köztük 30 kormányzót és 16 jogtanácsost. Helyi médiajelentések arról számoltak be, hogy rendőrtiszteket, valamint a katonai rendészet és a parti őrség számos tisztjét is elmozdították tisztségükből.

Yildirim hétfőn úgy nyilatkozott: minden köztisztviselőt eltávolítanak posztjáról, aki bármilyen módon köthető a puccskísérletért Ankara által felelőssé tett Fethullah Gülen Egyesült Államokban élő hitszónokhoz és az általa kiépített „árnyékállamhoz”.

A török hatóságok eddig 7543 embert, köztük 6038 katonát, 100 rendőrt, 755 bírót és ügyészt, valamint 650 további polgári lakost vettek őrizetbe az eseményekkel kapcsolatban.

Elfogadhatatlannak minősítette Törökország külügyminisztere Johannes Hahnnak, az Európai Unió bővítési biztosának kijelentését, amely szerint már a pénteki puccs előtt előre készen lehettek Ankarában „tisztogatási” listák. Mevlüt Cavusoglu a közösségi médiában kardoskodott amellett, hogy Törökország egy lépést sem fog hátrálni soha a polgári demokráciában elért eredményei és a jog útján.

Hahn reggel aggasztónak nevezte a török puccskísérletet követő bírói elbocsátásokat. „Éppen ez az intézkedés volt az, amelytől féltünk” – mondta, hozzátéve, hogy az elbocsátási lista már készen lehetett, csak a megfelelő pillanatra várt a török vezetés. A török külügyminiszter reakciójában – angolul – azt írta, hogy Hahn nagyon nem érti, mi folyik Törökországban.

A török külügyminiszter reakciójában azt írta, hogy Hahn nagyon nem érti, mi folyik Törökországban. „Mindenekelőtt azt várjuk el az Európai Uniótól és szövetségeseinktől, hogy támogassák a demokratikus folyamatot Törökországban, és határozottan ítéljék el a puccskísérletet” – írta Cavusoglu.

Az NTV török televízió jelentése szerint fejbe lőtték hétfőn Isztambul egyik kerületének alpolgármesterét, a török politikus állapota válságos. Az NTV tájékoztatása szerint egy ismeretlen merénylő behatolt Cemil Candas, Sisli körzet egyik vezetőjének az irodájába, és több lövést adott le.

A gazdag városrészt a legnagyobb török ellenzéki párt, a Köztársasági Néppárt (CHP) politikusai vezetik. Sisli élén évekig Mustafa Sarigül CHP-s politikus állt, aki köztudottan a karrierjét isztambuli főpolgármesterként kezdő Recep Tayyip Erdogan török elnök egyik ellenfelének számít.

Egyelőre nem tudni, hogy az incidens közvetlenül kapcsolódik-e a múlt pénteki puccskísérlethez, amelyben a legfrissebb adatok szerint 294-en vesztették életüket, és több mint 1400-an sebesültek meg.

A katonai puccskísérlet ügyében vizsgálódó török államügyészek érkeztek az incirliki légi támaszpontra, amelynek használata kulcsfontosságú az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció légi ereje számára az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet ellen.

A török állami hírügynökség jelentése szerint hét ügyész lépett a légi támaszpont területére rendőrök kíséretében. A bázis egyik dandártábornokát már korábban letartóztatták, mert állítólag szerepe volt a péntek esti katonai hatalomátvételi kísérletben.

Korábbi hírek szerint az incirliki támaszpontról felszállt egy üzemanyag-szállító repülőgép, amely a puccsisták F–16-os harci gépeit volt hivatva ellátni üzemanyaggal. A légi támaszpontról azonban úgy tűnik, továbbra is szállnak fel külföldi gépek, hogy csapásokat mérjenek az IÁ állásaira.

Az Egyesült Államok törökországi nagykövete határozottan hazugnak minősítette a sajtó azon találgatásait és közszereplők olyan megjegyzéseit, amelyek felvetik annak eshetőségét, hogy Washington támogatta a puccskísérletet. John Bass szavai szerint az ilyen találgatások sértik a NATO-szövetségesek barátságát.

Az amerikai diplomata a nagykövetség honlapján nyilatkozatban tudatta, hogy az Egyesült Államok kész segíteni Törökországnak az elvetélt puccskísérlet kivizsgálásában, és fontolóra venni bármilyen kiadatási kérelmet, ha az összhangban van az amerikai joggal.

Erdogan elnök és más tisztségviselők már a hét végén megvádolták az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muszlim hitszónokot – Erdogan egykori barátját – a puccskísérlet előkészítésével, Süleyman Soylu török munkaügyi miniszter pedig egyenesen azzal gyanúsította meg Washingtont, hogy támogatta a puccskísérletet.

Gülen következetesen tagadja, hogy köze lett volna a puccskísérlethez, a The New York Times című amerikai napilapnak adott interjújában pedig azt mondta, hogy akár Erdogan is állhat az történtek mögött, ahogy az ellenzék vagy a nacionalisták.

A 75 éves Gülen pár esztendeje él önkéntes száműzetésben az Egyesült Államokban. Ankara már többször kérte kiadatását. Erdogan szombaton – a kudarcot vallott puccskísérlet után – rögvest megismételte a kérést, Binail Yildirim török miniszterelnök pedig úgy nyilatkozott, hogy feszültebbé válhat Ankara és Washington viszonya, ha az Egyesült Államok megtagadja Gülen kiadását.

Hétfőn mindazonáltal Mehmet Simsek török miniszterelnök-helyettes békülékenyebb hangra váltott. Mint mondta, Törökország és az Egyesült Államok között néha adódnak nézeteltérések, ám egymás szövetségesei, amit Ankara nem akar veszélyeztetni.

Eközben Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter az uniós tárcavezetők tanácskozásának szünetében arra figyelmeztetett: veszélybe sodorja Törökország uniós csatlakozási tárgyalásait, ha Ankara visszaállítja a halálbüntetést a múlt heti puccskísérletet követően.

„A halálbüntetés visszaállítása ellehetetlenítené, hogy sikeres tárgyalásokat lehessen folytatni az európai uniós csatlakozásról” – mondta sajtótájékoztatóján a német diplomácia vezetője. Kijelentette: országa elvárja, hogy a török kormány a jogállamiság elveivel összhangban járjon el a puccskísérlet felelőseivel szemben.

Az uniós külügyminiszterek közös nyilatkozatukban élesen elítélték a törökországi puccskísérletet, mindazonáltal önmérsékletre szólították fel a török hatóságokat. Mint írták, mindent meg kell tenni a további erőszak megelőzése és a nyugalom visszaállítása érdekében.

A dokumentumban felszólítottak az alkotmányos rend, a jogállamiság, a demokrácia, illetve az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartására. Emellett hangsúlyozták, hogy a halálbüntetés határozott tilalma lényeges elemét képezi az uniós közösségi vívmányoknak (acquis communautaire).

Sokan attól tartanak, hogy a tisztogatásokat valódi leszámolás követheti. Binali Yildirim török miniszterelnök hétfőre virradóra ismételten kilátásba helyezte a halálbüntetés újbóli bevezetését, miután két nappal korábban Erdogan kijelentette, hogy parlamenti vita tárgya lehet a halálbüntetés újbóli bevezetése a meghiúsult puccskísérlet nyomán.

Christian Kern osztrák kancellár ugyancsak hétfőn úgy fogalmazott: a halálbüntetés bevezetése összeegyeztethetetlen azzal, hogy Törökország az Európai Unió tagja legyen. „Ha bevezetik a halálbüntetést, azzal búcsút intenek a demokratikus közmegegyezésnek. Világos, hogy akkor Törökország nem lehet partner” – jelentette ki. Kern szerint ki kell várni a törökországi történések alakulását. A kancellár egyúttal reményét fejezte ki, hogy stabilizálódni fog a helyzet. „Törökország sem engedheti meg magának, hogy bezárja az ajtókat” – mondta, hozzátéve, hogy szükség van Törökország stabil partnerségére.

Törökország az Európa Tanács (ET) tagjaként nem állíthatja vissza a halálbüntetést – mondta a nemzetközi szervezet főtitkára hétfőn a Der Tagesspiegel című német lapnak.

Thorbjorn Jagland a berlini lap online kiadásában ismertetett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az ET egyetlen tagállama sem alkalmazhatja a halálbüntetést. Rámutatott, hogy Törökország nem csupán csatlakozott az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez, hanem ratifikálta a 6. és a 13. kiegészítő jegyzőkönyvet, amivel vállalta, hogy minden körülmények között elutasítja a halálbüntetést.

Erről beszélt az ET szóvivője, Daniel Höltgen is a szervezet székhelyén, Strasbourgban tett nyilatkozatában, amelyben kiemelte: a halálbüntetés nem fér össze az ET-tagsággal. Fehéroroszország éppen azért nem tagja a szervezetnek, mert ott van halálbüntetés – magyarázta a szóvivő.

Az ET tevékenységének alapját jelentő Emberi Jogok Európai Egyezménye ugyan engedélyezi a halálbüntetést elrendelő bírósági ítéletek végrehajtását, de az 1983-ban elfogadott 6. jegyzőkönyvben a tagállamok rögzítették, hogy el kell törölni a halálbüntetést, a 2002-ben elfogadott 13. jegyzőkönyvben pedig vállalták, hogy minden körülmények között elvetik a halálbüntetést. Az 1949-ben alapított ET-hez Törökország 1950-ben csatlakozott. A regionális nemzetközi szervezetnek 47 tagja van. Legfőbb célja az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló, 1950-ben elfogadott egyezmény érvényesítése.