Ezrek tiltakoztak a puccskísérlet ellen Törökországban

Hatezerre nőtt az őrizetbe vettek száma.

Az isztambuli Taksim téren a tüntetők zászlókat lengettek, a kormányt támogató mondatokat skandáltak, és menetet szerveztek az Istiklal sugárúton is. Ezrek vonultak fel az Ankara központjában lévő Kizilay téren is, ahol elsősorban államcsínyellenes jelszavakat kiáltoztak. A teret lezárták a forgalom elől. Az ország parlamentjének épülete előtt a tüntetők egyebek mellett a halálbüntetés bevezetését követelték. A CNN Türk televízió híradása szerint az utcára vonulók olyan jelszavakat skandáltak, hogy „Kivégzéseket és halálos ítéleteket követelünk!” Szavaikat Recep Tayyip Erdogan államfőhöz intézve így kiáltoztak: „Ha azt mondod, üssünk, ütünk, ha azt mondod, öljünk, ölünk!”

Izmirben a tiltakozók a Konak téren gyülekeztek, énekeltek, és szintén puccsellenes jelszavakat kiabáltak. Binari Yildirim miniszterelnök azt kérte a tömegtől, hogy egyelőre maradjon az utcákon. Korábban Fikri Isik védelmi miniszter is figyelmeztette a lakosságot: bár a puccskísérletet sikerült teljesen meghiúsítani, továbbra is óvatosnak kell lenni.

Athén kész kiadni Ankarának azt a nyolc embert, akik a puccskísérlet kudarca után helikopteren menekülve görög területen szálltak le, és kértek politikai menedékjogot – ezt Alexisz Ciprasz görög miniszterelnök adta tudtul Erdogannak, akivel szombaton telefonon beszélt.

Az Anadolu török hírügynökség szerint Ciprasz és Erdogan a telefonbeszélgetés során áttekintette a törökországi legújabb fejleményeket. A görög kormányfő eszerint jelezte: minden tőle telhetőt megtesz a Törökországból menekült katonák kiadatásáért.

A török katonai helikopter Görögország északi részén szállt le szombat délelőtt. A görög belügyminisztérium tájékoztatása szerint a gépen utazó nyolc embert őrizetbe vették. Valamennyien politikai menedékjogot kértek. Korábbi jelentések szerint heten közülük katonák voltak, egyikük pedig civil. A görög állami televízió szerint részt vettek a péntek éjszakai katonai puccskísérletben. A török külügyminisztérium kérte kiadatásukat a görög hatóságoktól.

A helikoptert, amelyen a menekültek leszálltak, szombaton visszaszolgáltatták Törökországnak – írta az Anadolu.

Eddig hatezer embert vettek őrizetbe a sikertelen puccskísérlettel kapcsolatban, és ez a szám tovább növekedhet – mondta el Bekir Bozdag török igazságügyi miniszter. „A nagytakarítás folytatódik” – tette hozzá. Azt egyelőre nem tudni, hogy a fogva tartottak közül hányan tagjai a biztonsági erőknek és mekkora hányaduk civil.

Binali Yildirim miniszterelnök elmondta: a megelőző éjszaka folyamán 3000 katonát, köztük több magas rangú tisztet vettek őrizetbe. Szombaton több bírót és ügyészt is elfogtak, köztük az alkotmánybíróság két tagját. Őket is azzal gyanúsítják, hogy részt vettek a hatalom megdöntésére tett sikertelen kísérletben.

Az Európai Unió digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztosa arra figyelmeztetett, hogy a török kormánynak nem szabad tovább korlátoznia a demokratikus alapjogokat.

Günther Oettinger a Welt am Sonntag című német vasárnapi lapnak azt mondta: ha Erdogan az utóbbi napok történéseire az alapvető jogok további megnyirbálásával reagál, azzal a török elnök csak eltávolodik az Európai Unió és a NATO által képviselt értékektől.

„Ezzel (Erdogan) ugyan belpolitikailag erősítené pozícióját, külpolitikailag viszont elszigetelődne” – vélekedett a német EU-biztos. „Remélem, hogy együttműködésünket szigorúan a jogállami elvek szerint és értékeink mentén folytatjuk” – hangsúlyozta.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter kiemelte: elképzelhetetlen a stabilitás a régióban „belpolitikailag stabil és demokratikus Törökország nélkül”, ezért a puccskísérlet után az a legfontosabb, hogy az ország „a demokratikus és jogállami játékszabályok tiszteletben tartása mellett” nyugalomra leljen. Egyben méltatta, hogy a török parlament pártjai pénteken kivétel nélkül elkötelezték magukat a demokrácia elvei mellett.

Németországban azért is nagyon remélik, hogy „végre befejeződik az államcsínyek korszaka” és az emberek szabadon és demokratikusan dönthetnek országuk jövőjéről, mert kevés olyan ország van, amelyet annyira szoros emberi kapcsolatok fűznek Németországhoz, mint Törökország – mondta a miniszter.

A puccskísérlet felelőseinek „jogi következményekkel” kell számolniuk, de „mindig is hangsúlyoztuk, hogy nagy jelentőséget tulajdonítunk a jogállamiság betartásának, és ez most is érvényes” – húzta alá.

A kormány mellett a német ellenzéki pártok is a demokratikus szabályok betartását sürgetik Törökországban. Cem Özdemir, a Zöldek török származású társelnöke az n-tv hírtelevíziónak azt mondta, hogy Erdogan elnök „tekintélyelvű uralmának” csak választások révén lehet véget vetni, az EU-nak pedig „nyitva kell tartania a kaput az Erdogan utáni Törökország számára”.

Azonban egyelőre az várható, hogy az államfő a puccskísérlet ürügyén „alaposan kitakarít”, nemcsak a felelősöket távolítja el, hanem sok más embert is. Így a puccskísérlet „mérföldkő” az „elnöki diktatúra” felé vezető úton – mondta Cem Özdemir.

A puccskísérletnek nem lesz kihatása az EU és Törökország kapcsolatára, azonban a szombat hajnalban történtek nem jelenthetik azt, hogy Erdogan szabad kezet kaphat az önkényes kormányzásra – jelentette ki Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter az Österreich című osztrák lap vasárnapi számában megjelent interjúban.

Kurz elítélte a török katonai puccsot, amelynek számos ember esett áldozatául, és úgy vélte, hogy a Törökországban történteknek elsősorban az országon belül lesz hatása. Egyúttal arra hívta fel a figyelmet, hogy minden politikai erőnek tiszteletben kell tartania a jogállamiság és a demokrácia szabályait.

A tárcavezető arra kérte honfitársait, hogy csak az utazzon Isztambulba, akinek halaszthatatlan dolga van ott, és az osztrák külügyminisztériumnál érdeklődjön az aktuális helyzet iránt.

Az osztrák fővárosban szombaton délután tüntetést tartottak a török katonai puccs ellen. A rendőrség becslése szerint mintegy 1200-an vonultak fel a belvárosban. A tüntetők „Törökország!”, „Erdogan!” és „Allah akbar!” felkiáltásokat skandáltak. A demonstráció rendbontás nélkül ért véget.

Szombat hajnalban mintegy négyezren tüntettek Erdogan mellett a bécsi török nagykövetség előtt. A demonstráció hajnali 3 órakor békésen feloszlott. Szombaton hajnalban Ausztria több tartományában is tüntetést tartottak törökök.

Salzburgban mintegy 120-an vonultak az utcára. A városban szombaton kinyitott a török konzulátus, hogy az állampolgárokat tájékoztassák hazájuk helyzetéről. Az éjszaka folyamán 150-en kértek felvilágosítást. Salzburg tartományban mintegy 12 ezer török származású ember él.

Ausztria legnyugatibb tartományában, Vorarlbergben mintegy hatszázan vonultak az utcára szombaton hajnalban a puccskísérlet ellen. A tüntetés békés volt, azonban a rendőrség fokozott figyelemmel kíséri a további történéseket és informálódik a török kötődésű csoportosulásokról.

Mesut Onay tiroli zöldpárti politikus az osztrák közszolgálati médiának (ORF) úgy nyilatkozott, hogy a Tirolban élő törökök megdöbbentek a katonai puccs hallatára. „Mindenki azt szeretné, hogy újra béke legyen Törökországban és ne legyen több áldozat” – mondta a politikus.

„A Burgenlandban élő törökök megkönnyebbülten vették tudomásul, hogy véget ért a katonai puccs” – közölte az ORF internetes oldala. A lap beszámolója szerint a tartományban jellemzően Erdogan-hívők élnek.

Egyiptom megakadályozta szombaton, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa nyilatkozatot fogadjon el a törökországi puccskísérletre reagálva.

Az AFP francia hírügynökség értesülése szerint az Egyesült Államok illetékesei konzultáltak Ankarával, és helyi idő szerint péntek este – amikor még „cseppfolyós” volt a törökországi helyzet – olyan javaslattal álltak elő, amely „a Törökországban demokratikusan megválasztott kormány tiszteletben tartását” követelte volna. Egyiptom képviselője azonban ellenezte egy ilyen dokumentum elfogadását.

A nyilatkozat tervezetével kapcsolatos vitában szombaton az egyiptomi ENSZ-képviselő kijelentette: nem a BT illetékes abban, hogy meghatározza, demokratikusan választott kormánya van-e Törökországnak. Az Egyesült Államok az egyiptomi ellenállás láttán elállt a nyilatkozattervezet előterjesztésétől.

Egyiptom az ENSZ BT egyik nem állandó tagja, és meglehetősen feszült a viszonya Erdogan török elnök kormányával. Erdogan az egyiptomi Muzulmán Testvériség egyik leglelkesebb támogatója, nem hajlandó elismerni Abdel-Fattáh esz-Szíszit Egyiptom törvényes elnökének, és azt vallja, hogy a korábbi iszlamista elnököt, Mohamed Murszit katonai államcsínnyel távolították el a hatalomból. Erdogan ezt az álláspontját számos megnyilatkozásában kifejezésre juttatta, kiváltva ezzel Kairó haragját.

„Megbuktatták azt, aki a választások megnyerésével került hatalomra. Hogy lehet, hogy ez az ország magát demokratikusnak nevezi?” – tette fel a kérdést 2014 novemberében az egyik beszédében a török államfő, aki szerint Murszi volt az első demokratikus úton megválasztott egyiptomi elnök, a megbuktatását levezénylő hadsereg akkori főparancsnoka pedig maga Szíszi volt.

John Kerry amerikai külügyminiszter szombaton arra figyelmeztette török kollégáját, Mevlüt Cavusoglút: ártanak a két ország kapcsolatának azok a törökországi megnyilatkozások, amelyek azt sugallják, hogy az Egyesült Államoknak köze lett volna a török puccskísérlethez.

Mint arról John Kirby, az amerikai külügyi szóvivő közleményében beszámolt, az amerikai diplomácia Luxembourgban tartózkodó vezetője telefonon beszélt Cavusoglúval, és arra sarkallta Ankarát, hogy az államcsínykísérlettel kapcsolatos vizsgálatai során tanúsítson önmérsékletet, és tartsa tiszteletben a jogállami normákat. Kerry megismételte azt a korábbi ígéretét, hogy országa kész segítséget nyújtani Ankarának a puccskísérlet körülményeit érintő nyomozásában.

Az amerikai külügyi tárca vezetője ugyanakkor határozottan visszautasította azokat a „nyilvánosan elhangzott megnyilatkozásokat”, amelyek azt sugallják, hogy az Egyesült Államoknak köze lett volna a puccskísérlethez. Az effajta állítások „teljesen hamisak”, és ártanak a két ország kapcsolatának – szögezte le a szóvivő szerint Kerry.

Az AFP francia hírügynökség emlékeztetett: sajtóinformációkra hivatkozva több török tisztségviselő arra utaló nyilatkozatot tett, hogy az Egyesült Államok titokban a lázadó katonák pártján állt.

Kétségtelen, hogy Erdogan hibáztatja Washingtont, amiért otthont ad az emigrációban élő Fethullah Gülen hitszónoknak. Ez utóbbit Ankara a puccskísérlet legfőbb szervezőjének, egy „párhuzamos török állam vezetőjének” tekinti, és szeretné, ha Washington kiadná őt Törökországnak. Kerry ugyanakkor szombaton leszögezte: a hitszónokot ért vádakat „hiteles és szilárd” bizonyítékokkal kell alátámasztaniuk. Binali Yildirim török miniszterelnök még egyértelműbben támadta a tengerentúli hatalmat, ellenséges magatartásnak minősítve azt, hogy „vendégül látja” saját földjén Gülent.

Izrael arra számít, hogy nem okoz zavart az államcsínykísérlet, folytatódik a megbékélés Törökországgal, zavartalanul végrehajtják a megállapodásokat.

„Izrael és Törökország a közelmúltban állapodott meg a megbékélés folyamatáról. Úgy gondoljuk, hogy tovább folytatódik a megbékélés Törökországgal, függetlenül a hét végén történt drámai eseményektől” – jelentette ki Benjámin Netanjáhú miniszterelnök az izraeli kormány szokásos vasárnapi ülésének kezdetén.

A szombatra virradóra megkísérelt török katonai hatalomátvétel során összesen mintegy 250 ember halt meg és több mint 1400-an megsebesültek. Ankara szerint a történtek mögött egy, a hadseregben is kiépült „párhuzamos struktúra” húzódik meg. Erdogan szombaton hívei előtt kijelentette, hogy parlamenti vita tárgya lehet a halálbüntetés újbóli bevezetése a meghiúsult puccskísérlet nyomán.