Futótűzként terjed egyik fegyintézetről a másikra a Romániában kedden kirobbant börtönlázadás, amelyben tegnap immár nyolc büntetés-végrehajtási intézet volt érintett. Az országos börtönparancsnokság (ANP) összesítése alapján mintegy nyolcszáz fogvatartott visszautasítja az ételt, és hol folyamatosan hangoskodva, hol erőszakosabb eszközökkel tiltakozik a fegyintézetekben tapasztalható állapotok ellen. A rabok elsősorban azt kifogásolják, hogy hatalmas a zsúfoltság a börtönökben, ahol legalább tízezer új férőhelyre lenne szükség. Elégtelennek tartják az ételadagok mennyiségét és minőségét, nem részesülnek megfelelő egészségügyi ellátásban, nincsenek elkülönítve a HIV-pozitív bűnözőktől, továbbá arra is panaszkodnak, hogy a fegyintézeteken belül forgalmazott termékek jóval drágábbak a piaci árhoz képest. A legtöbb börtönben nem torkollt erőszakba a zendülés, de Iasiban több fogvatartott felgyújtotta a celláját, és egy melléképület tetejére mászva hangoskodott. Botosaniban ketten öncsonkításhoz folyamodtak, a székelyföldi Csíkszeredában pedig a fegyőröknek könnygázzal kellett megfékezniük a rabokat. Több helyen a beszélőre érkezett hozzátartozók a börtönkapuk előtt kezdtek demonstrációba fogva tartott rokonaikért.
A tiltakozási hullám egyik mozgatórugója a bukaresti igazságügy-miniszter nemrég tett bejelentése, miszerint a romániai társadalomnak meg kell fontolnia a tömeges amnesztia lehetőségét a túlzsúfoltság enyhítésére. E célból a tárca hamarosan törvénytervezetet bocsát közvitára. Hasonló javaslattal rukkolt elő tavalyi, a rabok életkörülményeinek vizsgálata alapján összeállított jelentésében a kilencvenes években kormányfői posztot betöltő Victor Ciorbea bukaresti ombudsman is, aki szerint az utolsó három évet el kellene engedni a többéves szabadságvesztésüket töltő rabok büntetéséből. Sorin Dumitrascu, az ANP volt parancsnoka szerint azonban az amnesztia egyenértékű lenne a befektetéssel a bűnözésbe, és tiszteletlenség volna az áldozatokkal szemben. Bár a bukaresti kormány nemrég jegyzéket fogadott el arról, hogy 2023-ig több mint 800 millió eurót fordít új zárkahelyek létesítésére és fegyintézetek építésére, megfelelő források híján bizonytalan a börtönviszonyok javításának sikere. Márpedig a román hatóságokat a rabok által Strasbourgban megnyert kártérítési perek is sürgős cselekvésre késztetik. Az európai bíróság ugyanis tavaly felszólította Bukarestet: másfél éven belül teremtsen megfelelő körülményeket a börtönökben, ellenkező esetben valamennyi fogvatartottnak automatikusan kártérítést lesz köteles fizetni.
