Most pedig órákkal a nizzai merénylet előtt jelenti be, hogy visszavonja a terrorkészültséget – ez „mindenhonnan nézve ciki” Soós megfogalmazása szerint, és olyan szimbolikussá válhat,
ami akkor is újabb szöget verne Hollande politikai koporsójába, ha egyébként az elnöknek nem lenne a támadásban felelőssége és mindent megtett volna.
A média és a politikai ellenzék már pedzegeti, hogy a merénylet talán megakadályozható lett volna – tehát biztosítási hiba történhetett, azaz rendőri hiba, amitől már csak egy lépés a politikai hiba – vélte Soós.
És hogy mit tehet Hollande? Soós arra számít: az elnök a keménykedést választja majd, hogy amúgy is mélyponton levő reputációja ne csökkenjen tovább. Ugyanakkor várhatóan
akármit is tesz majd a megtépázott népszerűségű elnök, kétségbe fogják vonni szavai, tettei őszinteségét, de hatékonyságát mindenképpen.
Feledy Botond politikai szakértő hasonlóan vélekedik: szerinte a rendkívüli helyzet fenntartása első számú politikai vitatémává fog előlépni a jövőre esedékes elnökválasztás kampányában.
Mint mondta, sajnálatos módon félévente történnek merényletek Franciaországban, ezért is tarthatatlan a most további három hónapra meghosszabbított rendkívüli állapot. A megoldás ezért az lehet, hogy a titkosszolgálat törvényi és eljárásjogi hatásköreit szélesítik, ilyen módon „kompenzálva” a rendkívüli helyzetben elérhető jogosultságokat. Emellett növelni kell a titkosszolgálati ügynökök számát is – persze nem lehet ezer arabul beszélő ügynököt az utcára küldeni egy hónap alatt, mutatott rá az intézkedés kihívásaira a szakértő. Feledy Botond megjegyezte, éppen az ilyen fajta merényletnek az elkövetését tartotta legvalószínűbbnek a francia belső elhárítás vezetője a közelmúltban. Bár – tette hozzá – az még mindig nem világos, hogy profi terrorista sejt áll-e a háttérben – erre utal a fegyverrel, robbanószerrel megrakott teherautó –, vagy valóban egy „magányos farkas” volt az elkövető.
