Így járhatnak jól a brexittel az oroszok

A britek távozásával Oroszország hatékony taktikázásba kezdhet.

Nem biztos, hogy hosszú életűek lesznek azok a büntetőintézkedések, melyeknek hatályát 2017. január 31-ig tolta ki az Európai Unió Tanácsa arra hivatkozva, hogy Moszkva még mindig nem hajtotta végre maradéktalanul az Oroszország, Ukrajna, illetve az oroszbarát kelet-ukrajnai szakadárok között létrejött minszki megállapodásba foglaltakat.

Oroszország válaszul azonnal közölte: a lépés „Brüsszel rövidlátó politikájának folytatása”, mert „abszurd dolog” összefüggésbe hozni országukat a kelet-ukrajnai harcok leállításával, illetve a békefolyamat sikertelenségével, mivel Oroszország nem részese a konfliktusnak.

De nem csak az oroszok méltatlankodtak a szankciók meghosszabbítása miatt: a német és az osztrák külügyminiszter azon véleményének adott hangot nemrégiben, hogy az Európai Unió szankciós politikája felülvizsgálatra szorul, és a jövőben fokozatosan fel kellene oldani a büntetőintézkedéseket, amennyiben előrelépés történik a minszki megállapodások végrehajtását illetően, az EU azonban továbbra is a megállapodások maradéktalan végrehajtásához köti a szankciók felülvizsgálatát.

Az amerikai Startfor intézet legfrissebb elemzése szerint azonban nem is biztos, hogy még sokáig kell várni a szankciók feloldásával. A brexit ugyanis felülírhatja az eddigi forgatókönyveket.

A Stratfor elemzője szerint a brexit nem csupán Európát fogja érinteni, hanem jelentős hatással lesz Oroszországra is. Miközben ugyanis a kontinens a brit kilépésre fog összpontosítani, kevesebb ereje lesz arra, hogy az unión kívüli problémákkal is foglalkozzon – márpedig ezeken a területeken, nevezetesen Ukrajnában, Szíriában és Hegyi-Karabahban Oroszország főszerepet játszik. Ráadásul az unió valószínűleg kevésbé lesz abban érdekelt, hogy a volt szovjet periféria területén előrébb lépjen olyan politikai és gazdasági integrációs projektekben, mint a Keleti Partnerség – állítják.

Ami az Oroszország ellen hozott szankciókat illeti, az elemzés szerint az unión belül egyre nagyobb feszültség alakult ki ebben a kérdésben. Így Olaszország, Görögország és Magyarország már a brexitről való népszavazás előtt párbeszédet szorgalmazott a szankciók meghosszabbításáról, ők az automatikus meghosszabbítás ellen érveltek. És bár ez az elégedetlenség nem volt elég ahhoz, hogy végül ne bólintsanak rá ezek az országok is a szankciók meghosszabbítására, arra egyértelműen rámutatott, hogy egyre bizonytalanabb a szankciók jövője, függetlenül attól, hogy Moszkva mennyiben teljesíti a minszki egyezményben foglaltakat.

A Stratfor most figyelmeztet: mivel az unió már döntött arról, hogy meghosszabbítják a szankciókat, a kontinensen belüli széthúzás nem lesz azonnal hatással Oroszországra. Azonban most felmerül a lehetősége annak, hogy jövő januárig – amikor szavazni fognak a szankciókról – az unióban véget ér a régóta fennálló konszenzus. Ugyanis az Egyesült Királyság – amely a leginkább támogatta az Oroszország elleni szankciókat – státusza bizonytalan, más országok pedig már elmozdulnának erről az álláspontról. Az oroszok pedig készek arra, hogy hasznot húzzanak a megosztottságból – állítja a szerző, aki szerint Moszkva valószínűleg bátorítani fogja az unióellenes európai politikai erőket, a szankciókkal kritikus országokban pedig mosoly-offenzívát fog indítani. De Oroszország csak óvatosan fogja kihasználni ezt a megosztottságot, mivel tisztában van azzal, hogy bármilyen jelentős lépésük rosszul sülhet el, ez pedig csak az unió eltökéltségét erősítheti – vélekedik az amerikai agytröszt. Továbbá a brexit gazdasági következményei Oroszországra is ki fognak hatni, amelyet az alacsony olajárak is sújtanak. Így Moszkvának nem áll érdekében egy egész Európára kiterjedő politikai és pénzügyi válság. Azonban a szerző szerint a szankciókról szóló következő szavazásig Oroszország valahogy mégis megpróbálhatja kihasználni az unión belüli ellentéteket.

Ha ez sikerülne Oroszországnak, a brexitnek egy nyertese bizonyosan lesz.