A fegyverkezési költségeket rendszeresen összesítő Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) szerint a keddi ítélet másik főszereplője, a Fülöp-szigetek is növelte védelmi kiadásait, 3,1-ről csaknem 3,9 milliárd dollárra, ami még akkor is tekintélyes emelkedésnek mondható, ha nem említhetjük egy lapon a kínai ráfordítással.
Nyilvánvalóan más szint a Koreai Köztársaság (vagyis Dél-Korea) és Japán is, mivel azonban ez a két ország is rendszeresen összezördül Kínával vitatott jogállású szigetek miatt, a számaik érdekesek lehetnek. A japánok hagyományosan a GDP-jük egy százalékát fordítják védelemre, ami a növekedési gondok miatt egy ideje megragadt az évi 46 milliárd dollár szintjén. Noha a SIPRI adatai szerint jelentős emelkedés nem tapasztalható, a nacionalista Abe Sinzó miniszterelnök vezette szigetország tavaly így is nyolcadik helyen állt a világ összes országa között, már ami a védelmi költekezést illeti.
Dél-Korea tavaly a tizedik lett, míg 2014-ben körülbelül 37,3 milliárd dollárt költöttek, addig ez a szám ugyanazon az árfolyamon egy év múlva már elérte a 38,6 milliárdot.
Rajtuk kívül – a térség főbb hatalmai közül – 2014-ről 2015-re „emelték a tétet” például az indiaiak, az indonézek, malájok, tajvaniak, thaiföldiek és a vietnamiak is (Észak-Koreáról természetesen semmit sem lehet tudni).
A Nomura fegyverkezési részvénykosarának 2013. augusztusi elindításához képest jelenleg 24 százalékkal magasabb az értéke. A mostani állapot azonban még mindig semmi a kicsit több mint egy évvel ezelőtti viszonyokhoz képest: tavaly júniusban az indításhoz képest csaknem kétszeresét érte a részvényportfólió.
