A felsőház 242 helyének feléért zajlik a verseny, a szenátorok mandátuma hat évre szól majd. Ha a Liberális Demokrata Párt (LDP) megismétli alsóházi sikerét, akkor mindkét kamarában megszerzi a mandátumok kétharmadát, így képessé válik az immár csaknem 70 éve érintetlen alkotmány módosításához szükséges népszavazás kiírására.
Az előzetes felmérések szerint a választópolgárok többsége a kiábrándultság ellenére a konzervatív LDP-re szavaz vasárnap. Az LDP 1955-ös alapítása óta – két rövidebb szakaszt (1993–94 és 2009–2012) leszámítva – folyamatosan vezeti az ázsiai szigetországot. Eközben a baloldal máig képtelen volt kiheverni támogatottságának zuhanását, amelyet a rövid kormányzása idejére eső 2011-es földrengés és szökőár következményeinek kezelése okozott.
A japán alaptörvény a második világháborúban győztes Egyesült Államok kvázi „tollbamondásával” született 1947-ben, éppen ezért az alkotmány a nacionalisták szemében egyfajta folyamatos elviselhetetlen megaláztatás. Ennek ellenére a lakosság többségének kiemelten fontos a 9. cikkely, amely a béke záloga, és arra hivatott, hogy az ország örökre hátat fordítson az imperializmusnak, a japán hadsereg által elkövetett atrocitásoknak, valamint az amerikaiak által Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák okozta sokknak.
Szakértők szerint azonban nem valószínű, hogy pártja szenátusi sikere esetén a kormányfő közvetlen támadást indít a 9. cikkely ellen, mivel az LDP koalíciós partnere, a buddhista Komeito elkötelezetten pacifista. Inkább elképzelhető, hogy megpróbálja kiegészíteni a 96. cikkelyt, amely a revízió lehetőségeit rögzíti.
Abe 2014 januárjában azt tűzte ki célul, hogy 2020-ig, a tokiói nyári olimpiai játékok kezdetéig végrehajtja a szükséges módosításokat az alkotmányon.
