Tavaly az Európába érkező migránsok ötöde, az idén eddig 17 százaléka volt afgán származású, és bár a bevallott adatok hitelességét nehéz megítélni, negyedrészük vallotta azt, hogy nem Afganisztánból, hanem Iránból vagy Pakisztánból indult útnak. Könnyen lehet, hogy ez a szám a jövőben emelkedik majd, hiszen nem látszik, hogy az afgán menekülthelyzet mitől javulna. Afganisztánban a tálibok elleni harc végeérhetetlennek tűnik, az eddig is óriási áldozatokat vállaló Irán és Pakisztán pedig kezdi megelégelni, hogy évtizedek óta magára maradva viselje a terheket. Miközben a szír válság miatt Törökországnak például 3+3 milliárd euró támogatást ítélt oda az EU, Irán alig 16,5 millió eurót kap az idei évre. Iszlámábád nemrég meglebegtette, hogy ez év végéig minden afgán menekültnek vissza kell térnie Afganisztánba, ami újabb lavinát indíthat el, nemcsak a térséget, de Európát is fenyegetve.
Tizenöt évvel az Egyesült Államok afganisztáni beavatkozása után az országban sem sikerült megroppantani a tálibokat. Bár egyes becslések szerint a tálibok nagyjából Afganisztán egyötödét uralják, borúlátóbb meglátások szerint inkább a területek felére terjed ki a befolyásuk. Hogy az újra fellobbanó erőszak elől a lakosság nem véletlenül menekül, azt jól jelzik a statisztikák is. Az ENSZ adatai szerint csupán az idei év első felében több mint 1600 civil veszítette életét, a sebesültek száma a 3500-at is meghaladta, és több mint 150 ezren kényszerültek otthonuk elhagyására. Az EU-ban tavaly az afgán menedékkérelmek 69 százalékát fogadták el. Néhány európai állam szerint Afganisztán egyes részei biztonságosnak mondhatók, és a harmadik, biztonságos országból érkezők nem jogosultak menedékre. (MN)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!