Nem meglepő a terroristák kiléte

Rengetegen mennek az Iszlám Államhoz Közép-Ázsiából. A Szovjetunió vagy a rendszerváltás tehet erről?

Az új, szuverén kormányzatok ugyanakkor a saját hatalmukra nézve fenyegetőnek tartották az iszlámot, emiatt pedig keményen felléptek a terjedése ellen. A vallási közösségek elnyomása viszont radikalizálódásra vezette a muszlimokat, akik így korábban nem tapasztalt, nem egyszer erőszakos módszerekhez folyamodtak.

A szakértők elemzése is rámutat: a közép-ázsiai posztszovjet államoknak ma már mindegyike gyenge kormányzati teljesítménytől, korrupciótól és bűnözéstől szenved, miközben politikai berendezkedésükre az autokratikus rendőrállam a legjobb kifejezés. Az ICG szerint ráadásul biztonsági erőik alulfinanszírozottak és képzetlenek, így pedig nehezen képzelhető el, hogy megbirkóznának a hazatérő dzsihadisták által támasztott fenyegetéssel. Ráadásul úgy tűnik, azzal, hogy gyakran erőszakos módszerekkel is megpróbálják megfékezni a vallás terjedését, csak még jobb táptalajt biztosítanak a szélsőségeseknek.

A dzsihadizmus hívó szava nemcsak a vallás miatt lehet sokaknak csábító, hanem amiatt a dühítő gondolat miatt is, hogy a Szovjetunió szétesését követően sem változtak meg jelentősen a társadalmi és politikai viszonyok. Ehhez elég annyi, hogy a legtöbb helyen még mindig az az állam első embere, aki a Szovjetunió végnapjaiban is a kormányrúdnál állt.

A politikai, gazdasági (Kazahsztánnak ugyan viszonylag jól megy, de a másik négy ország GDP-je együtt sem teszi ki a kazahét, és idén a Világbank szerint gyakorlatilag nem is növekszik majd) és társadalmi viszonyok miatt az Iszlám Államhoz a legszélesebb társadalmi körből csatlakoznak, mivel mindenkinek elege van a hazai körülményekből, a terrorszervezetet pedig rendezett politikai erőnek gondolják.

Az sem túlzottan meglepő, hogy a harmadik isztambuli merénylő csecsen volt. A moszkvai hírszerzés szerint az Iszlám Állam toborzói Oroszországon belül főleg Csecsenföldön aktívak, és nagy része csecsen annak a mintegy kétezer orosz állampolgárnak is, aki jelenleg a Közel-Keleten harcol a terrorszervezet oldalán.

Az Iszlám Állam megjelenésével ugyanis a csecsen lázadók csoportja kettévált. A második csecsen háborúban levert felkelők egy része az orosz fennhatóság alatt álló földön folytatta volna tovább a tevékenységét, a másik csoportnak viszont kellően imponáló volt a Szíriát és Irakot magába foglaló kalifátus terve, hogy csatlakozzon az Iszlám Államhoz. Közülük jó néhányan már korábban létre akart hozni egy kaukázusi kalifátust Csecsenföld, Ingusföld és Dagesztán területén, „hozzácsapva” még az orosz európai terület egy részét is.

Recep Tayyip Erdogan török elnök a minap bocsánatot kért az orosz vadászgép tavaly év végi lelövéséért, így végre megindult a közeledés a két katonailag is jelentős erőt képviselő hatalom között. Azzal, hogy a csecsen szélsőségesek képében közös ellenséget találhatnak, az akár a további barátkozást is elősegítheti.