Az alapítvány a legkülönfélébb problémára igyekszik megoldást találni, szállást, egészségügyi ellátást intéznek el a menedékkérőknek. Rengeteg a felajánlás, ki egy biciklit, ki egy ágyat ajánl fel a szervezetnek, és van nem kevés cég is, amely anyagiakkal segít. – A németek sokkal jobban benne élnek a menekültkérdésben, mint egyes politikusok – mondja a szociális szakember, aki szerint a bevándorlásellenes érzületet csak a média és a politika gerjeszti. – Persze vannak furcsa jelenetek, mint amikor valaki épp a nőgyógyászánál kezd bele napi imájába Mekka felé fordulva. Nyilván vannak sokan, akik nem láttak még ilyet Németországban.
Günther Schulze azonban beszámol arról is, hogy sok haszonleső csak az üzletet látja a menekültekben, így aztán virágzik a feketemunka, a kiadó lakásokkal való ügyeskedés, hiszen a kormány fizeti a szállásadókat, és ez biztos bevétel mindenkinek. Szerinte részben az illegális munka piacán szívódnak fel azok, akiket a regisztráció után többet már nem találnak meg a hatóságok. Ilyenből pedig statisztikák szerint is több százezren akadnak Németországban.
A civil szervezetek beszámolóit világok választják el attól, amit politikusoktól lehet hallani az integráció gördülékenységéről, de a német külügyminisztérium egy név nélkül nyilatkozó forrása lapunknak úgy nyilatkozott, az ország valóban nem volt felkészülve a tavalyi óriási menekülthullámra. Mára természetesen normalizálódott a helyzet, de még ma is fennálló alapvető probléma annak megállapítása, hogy ki a migráns és ki a menekült. Ez az oka a nem ritkán egy évig is elhúzódó menekültügyi eljárásnak. – Pragmatikus okokból időt vásároltunk az EU–török menekültügyi megállapodással. Németország a tavalyi krízisből azt tanulta meg, hogy fel kell készülni egy újabb menekülthullámra, bármikor is induljon újra – fogalmazott forrásunk.
– Igenis látják a politikusok, hogy mennyi a probléma, hogy nem jut időben elég pénz mindenre, hogy tanárhiány van, és az önkormányzatok is küszködnek a feladataikkal – ezt már Frank Tempel, az ellenzéki Baloldal (Die Linke) parlamenti képviselője, a Bundestag integrációval foglalkozó belügyi bizottságának alelnöke mondja. A német menekültügyi szabályozás mindenre lehetőséget ad, de sokszor valóban a pénz nincs ott időben, ahol kellene lennie. Ő is arról számol be, hogy rendszerezni kell a rengeteg természetbeni, szolgáltatási és anyagi felajánlást. A politikus a társadalom idegenellenességét nem tartja aggasztónak és így veszélyforrásnak. Mint mondja, erre leginkább az idősebb korosztály fogékony, a fiatalok sokkal nyitottabbak a párbeszédre és befogadókészek.
