A politikus a Bild című lapban megjelent interjúban kifejtette, hogy az uniós csatlakozásról 1994-ben tartott referendumon ugyan a belépés ellen szavazott, de az esetleges öxit szerinte komoly károkat okozna a gazdaságnak, ezért nem szeretné, hogy hazája távozzon az EU-ból.
Azonban népszavazást kell tartani az uniós tagságról rendkívüli helyzetekben, például akkor, ha Törökországot felveszik az EU-ba – mondta Norbert Hofer.
A menekültválságról a többi között elmondta, hogy az osztrák „segítőkész nép”, amit többek között az ’56-os magyar menekültek befogadásával is bizonyított, de ügyelni kell a mértékekre. Így például ha egy közösség tagjainak egy százaléka menekült, akkor nincs baj, de ha tíz százalék a menekültek aránya, megjelenik a kulturális önazonosság, a munkahelyek elvesztése miatti aggodalom és a félelem az iszlamizációtól.
Az iszlamizáció a terrorveszélyt és egy olyan „erőszakos iszlám” megjelenésének a veszélyét jelenti, amely nem választja el egymástól az államot és az egyházat úgy, ahogyan „mi itt, a Nyugaton” – fejtette ki az FPÖ politikusa.
Hozzátette, hogy pártja azért beszél népvándorlásról, mert sok ember így éli meg a folyamatot. Mint mondta, ténykérdés, hogy nem érvényesülnek bizonyos európai szabályok, például az, hogy a menekülteknek az első biztonságos országban kell menedékjogot kérniük, és „a menekülteket igazságosan kell elosztani az egész EU-ban”.
Az ilyen szabályok betartásával ellenőrizhető volna a helyzet – mondta Norbert Hofer.
Az interjú egy hosszabb, a Bild online kiadásában megjelent változatában arra a kérdésre, hogy Angela Merkel német kancellárhoz vagy Orbán Viktorhoz áll-e közelebb politikailag, az FPÖ államfőjelöltje azt mondta, hogy a német kancellár „jó politikát csinál”, de „egyfajta sziget volt politikájában” az a kijelentése, hogy Németország megbirkózik a menekülthullámmal, a magyar kormányfő pedig „nagyon keményen fellép országa érdekeiért”, de ő a nemzeti érdekeket „valamivel lágyabban, barátságosabban” akarja képviselni.