A medveállomány jóval nagyobb a község környékén, mint korábban bármikor. A lakosok szó szerint rettegnek, amikor sötétedéskor kutyaugatást hallanak – illusztrálja a vadállat és az ember kényszerű együttélését Szőcs László. Az udvarhelyszéki Etéd polgármestere egyike azoknak a székelyföldi polgármestereknek, akik kilövési engedélyért folyamodtak a bukaresti környezetvédelmi minisztériumnál a település környékén rendszeresen tetemes károkat okozó medvékre. Etéd esetében – amelynek vonzáskörzetében ötven-hatvan főre rúg a nagyragadozók száma – három-négy medve merészkedik be a háztáji gazdaságokba, ahonnan hízott disznót, borjút, juhot hurcol el, méhkaptárakat dúl fel. „Amikor szürkül, már a hideg is ráz, hogy érkezik a medve a másik süldőért” – panaszolta az Udvarhelyi Híradó napilapnak Szilveszter Ilonka, akinek disznóóljából nemrég a 73 éves asszony szeme láttára ragadott el egy sertést a vadállat.
A hat-nyolcezer főre becsült medvepopuláció túlszaporodása miatt a nagyvadak immár Erdély-szerte rendszeresen bejárnak élelemért a településekre, sőt a városokba is, a túlbürokratizált rendszer miatt pedig a lakosság tehetetlen a támadásokkal szemben. Mivel a vadak a népszerű üdülőtelepeken a turisták életét is veszélyeztetik, a Tusványosként ismert szabadegyetemnek és diáktábornak otthont adó Tusnádfürdőről három példányt költöztettek el a szomszédos Brassóba a hatóságok. Ugyanakkor a nagyvadak elmerészkednek a magyarországi turisták által is előszeretettel látogatott Szent Anna-tó partjára, sőt a napokban a Marosvásárhely környéki somostetői erdőben bóklászó barnamedve keltett riadalmat a tájfutók körében. A dél-erdélyi Brassóban azt követően lőttek ki egy hatalmas példányt, hogy néhány nap leforgása alatt kétszer is emberre támadt.
A helyzet tarthatatlansága miatt a Hargita megyei önkormányzat levélben fordult Dacian Ciolos román kormányfőhöz, követelve a medvék okozta gondok mielőbbi orvoslását, rámutatva egyúttal arra is, hogy a nagyvadakra vonatkozó európai szabályozás nincs összhangban a sajátos romániai viszonyokkal. Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter a kolozsvári Krónika napilapnak úgy fogalmazott: bár mandátuma idején kidolgozta a romániai barnamedve-populáció menedzsmentjét, utódai nem karolták fel a tervet, a tárca pedig „plüssállatként tekint a medvére”. Hűen illusztrálja a romániai helyzetet, hogy miközben sokszor hónapokig kell várni egy kilövési engedély kibocsátására, Dél-Erdélyben a környezetvédelmi hatóság a medvepopulációra tekintettel késleltette az autópálya-szakaszok kivitelezésének jóváhagyását.
