Seehofer: Az iszlám terror megérkezett Németországba

A bajor miniszterelnök szerint nem szabad relativizálni a problémát.

A férfi a SITE szerint a felvételen azt mondta, azért van Ansbachban, hogy véghezvihessen egy mártírsággal végződő műveletet, és további támadásokra szólított fel. Azt mondta, az ansbachi támadást a „Németországnak a terrorellenes koalícióval együttműködésben elkövetett, férfiak, nők és gyerekek halálát okozó bombázásaiért” fog bosszút állni.

A jelek arra utalnak, hogy a felvétel megegyezik azzal a videóval, amelyet a német nyomozók találtak a 27 éves öngyilkos merénylő mobiltelefonján. A német hatóságok ezt nem erősítették meg.

A rendőrséget vészhelyzetben támogató önkéntes tartalékos rendszer kialakítását mérlegeli a német kormány a würzburgi, müncheni, reutlingeni és ansbachi támadások nyomán – írta kedden a Bild című lap. A formálódó elképzelés szerint az amerikai nemzeti gárda, a brit haderő tartalékos állománya és a francia önkéntes tartalékos szolgálati rendszer mintájára Németországban is ki kellene építeni egy katonai vagy rendészeti képzettséggel rendelkező önkéntesekből álló alakulatot.

A támadások révén a német hadsereg belföldi bevetésének szabályozása körül is vita kezdődött. Ursula von der Leyen védelmi miniszter egy interjúban elmondta, hogy a pénteki müncheni ámokfutás első óráiban készültségbe helyeztek egy katonai rendészeti és orvosi egységet, mert nem lehetett tudni, hogy terrortámadás történt-e.

Az alaptörvény történelmi okokból erősen korlátozza a német katonák belföldi bevetésének lehetőségét. Jó ideje vannak törekvések ennek szélesítésére alkotmánymódosítás révén. A támadások előtt néhány héttel – a hadsereg fejlesztésének irányait rögzítő középtávú biztonságpolitikai stratégia elfogadásával – a koalíciós pártok kompromisszumra jutottak, a közös álláspont szerint súlyos terrorhelyzetben a jelenlegi keretek között is be lehet vetni katonákat a biztonsági szervek támogatására, ezért nem kell módosítani az alkotmányt. Ennek alapján helyeztek készültségbe pénteken katonákat a bajor fővárosban. A védelmi miniszter azt is bejelentette, hogy a hadsereg és a rendőrség közös gyakorlatokat végez majd.

Azonban a Németország véres hete néven is emlegetett utóbbi néhány nap újra megnyitotta a vitát: a bajor CSU alkotmánymódosítást sürget, a szociáldemokraták (SPD) elutasítják a felvetést.

A rendőrség megerősítése körül viszont egyetértés van. A bajor miniszterelnök bejelentette, hogy kormánya kedden kezdődő ötnapos tanácskozásán a tartományi rendőrség létszámának és felszerelésének jelentős fejlesztéséről határoznak.

A négy támadás közül három – a würzburgi, a müncheni és az ansbachi – Bajorországban történt. Július 18-án egy 17 éves afgán elkövető egy Würzburgba tartó vonaton, majd a szerelvényről leszállva baltával, késsel megsebesített öt embert. 22-én egy 18 éves iráni-német állampolgár Münchenben kilenc embert agyonlőtt, majd végzett magával. Július 24-én egy 27 éves szíriai férfi – akinek menedékkérelmét elutasították – felrobbantotta magát Ansbachban egy fesztivál közelében; a férfi életét vesztette, tizenöten pedig megsebesültek.

A támadások miatt Angela Merkel kancellár rendkívüli nemzetközi sajtótájékoztatót tart csütörtökön Berlinben. A szövetségi kormány sajtóhivatalának keddi közleménye szerint „aktuális bel- és külpolitikai ügyekről” lesz szó. Az esemény eddig nem szerepelt a nyári szabadságát töltő kancellár programjában. Merkel szombaton is megszakította szabadságát, az előző este történt müncheni ámokfutás miatt.

A legnagyobb rendőri érdekvédelmi szervezet, a Rendőrség Szakszervezete (GdP) vezetője, Oliver Malchow egy keddi nyilatkozatában rámutatott, hogy a szövetségi és tartományi rendőri szervek munkatársai húszmillió túlórát halmoztak fel, ami kilencezer rendőr munkateljesítményét jelenti. A szakszervezeti vezető szerint az iszlamista terrorizmus elleni harchoz húszezer embert kell felvenni.

Jelenleg a szövetségi rendőrségnél és a szövetségi bűnügyi hivatalnál nagyjából negyvenezren, a tartományi rendőrségeknél mintegy kétszázezren dolgoznak.

Németországban az utóbbi napok menekültek által elkövetett támadásai miatt a közbiztonság erősítése mellett a menekültügyi szabályok szigorítása is napirendre került. Armin Schuster parlamenti képviselő – aki korábban a német határ lezárását szorgalmazó CDU-s politikusok szószólója volt – a Stuttgarter Zeitung című lapban kedden a menekültek integrációjával kapcsolatban elterjedt kifejezésre, a befogadás kultúrájára utalva hangsúlyozta, hogy az elbocsátás, búcsúzás kultúrájára és nagyobb szigorúságra is szükség van, mert a jogállami működést az érkező menekültek igen engedékenynek érzékelik, és „egyesek azt gondolhatják, hogy bármit megengedhetnek maguknak”.

A CDU-ban és a koalíciós társ SPD-ben mások is határozottabb fellépést sürgetnek az elutasított vagy bűncselekményért elítélt menedékkérőkkel szemben, a CDU bajor testvérpártja, a CSU elnöke, Horst Seehofer pedig azt is felvetette, hogy nem kell ragaszkodni a menekültügyi gyakorlat egyik alapvetéséhez, miszerint senkit sem szabad kitoloncolni háborús övezetbe. A politikus a Münchner Merkur című lapban kedden jelezte, hogy ez a „konszenzus” nem lehet örök érvényű, és „komolyan meg kell fontolni”, hogy miként kellene eljárni a törvénnyel összeütközésbe kerülő vagy közveszélyes menekültekkel, menedékkérőkkel szemben.

Horst Seehofer és a CDU–CSU több vezető politikusa azt is sürgeti, hogy valamennyi menedékkérőt vegyék biztonsági ellenőrzés alá, azokat is, akiket már átvilágítottak. Joachim Herrmann bajor belügyminiszter pedig már az első támadás, a július 18-ai baltás-késes merénylet után sürgette, hogy az újonnan érkező menedékkérőket csak a személyazonosságuk megállapítása után engedjék be az országba.

A szövetségi kormány adatai szerint idén minden korábbinál magasabbra emelkedett az önként távozó vagy kitoloncolt jogosulatlan menedékkérők száma. Május végéig mintegy huszonötezren hagyták el az országot önként, és tizenkétezer kitoloncolást hajtottak végre.