A NATO keleti csapattelepítése már eddig is kivívta Oroszország tiltakozását, amely válaszul két új hadosztály létrehozását jelentette be a nyugati katonai körzetben (ZVO). Várható, hogy a varsói csúcsot övező kommunikációs offenzívát is követi majd reakció Moszkvából. Erre az eszkalációs lehetőségre már többen figyelmeztettek a NATO-n belül is. Saját külügyminiszterét követve tegnap Angela Merkel német kancellár is hangsúlyozta a párbeszéd fontosságát az elrettentés mellett, mondván, „Európa biztonságát nem Oroszországgal szemben, hanem csak vele együttműködve lehet biztosítani”. Ez a józanabb, kettős megközelítés – amelyet a magyar diplomácia is támogatott – eredményezte, hogy pár napja bejelentették Brüsszelben: a csúcs után jövő héten összeül a NATO–Oroszország Tanács (NRC), melynek munkája az ukrajnai válság kirobbanása óta, eddig egyetlen eset kivételével, szünetel.
Ám nem csak Oroszországról szól a varsói csúcs. Az iszlám radikalizmus terjedése Európában több, elsősorban déli államot riaszt, erre is választ kell adnia a szövetségnek. A magyar kormány a keleti és déli irányok kiegyensúlyozott kezelését szorgalmazza, az utóbbi esetében a migráció és a terrorizmus jelentette kihívás miatt.
