A brit miniszterelnök és a skót kormányfő az EU-népszavazás után kialakult helyzetről, elsősorban a brit unió jövőjéről tárgyalt pénteken Edinburghban. A Nagy-Britannia EU-tagságáról június 23-án tartott referendumon országos átlagban a választók 51,9 százaléka a kilépésre, Skóciában ugyanakkor több mint 60 százalék a bennmaradásra voksolt, és Nicola Sturgeon azóta több nyilatkozatában felvetette Skócia függetlenné válásának lehetőségét.
A pénteki edinburghi tárgyalások után azonban Theresa May kijelentette: a skót függetlenségről 2014 szeptemberében rendezett népszavazáson – amelyen az elszakadást ellenző tábor győzött 55,3 százalékos többséggel – „egyértelmű eredmény“ született. Hozzátette: annak idején a brit és a skót kormány is leszögezte, hogy tartja magát a referendum kimeneteléhez.
Theresa May kijelentette ugyanakkor azt is, hogy hajlandó meghallgatni a Skócia által előterjesztett „opciókat”, és szeretné teljes mértékben bevonni a skót kormányt a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről tartandó majdani tárgyalássorozat előkészítésébe.
A brit miniszterelnök hangsúlyozta: addig nem is fogja aktiválni a lisszaboni szerződés 50. cikkelyét – amely a kilépési folyamat szabályait rögzíti, és aktiválása el is indítja e folyamatot –, amíg nem alakul ki az Egyesült Királyság összes nemzete által elfogadott tárgyalási célrendszer és stratégia.
Nicola Sturgeon viszont a pénteki megbeszélés után azt mondta: ha a skót parlament az újabb függetlenségi népszavazás mellett dönt, akkor nemigen lenne elképzelhető, hogy annak a brit miniszterelnök útját állhatná.
A skót kormányfő hozzátette: ennek alapján az az álláspontja, hogy „abszolút nem lenne helyénvaló” London részéről az újabb skót függetlenségi népszavazás megakadályozására tett kísérlet, ha egyértelművé válik, hogy a skótok többsége ismét referendumot szeretne e kérdésről.
Theresa May, akit – elődje, David Cameron lemondása után – szerdán bízott meg kormányalakítással II. Erzsébet királynő, már miniszterelnökként tett első nyilatkozatában is az Egyesült Királyság uniójának fenntartása mellett tett hitet, és „kincset érőnek” nevezte az Anglia, Skócia, Wales és Észak-Írország közötti köteléket.
