Hogy egy uniópárti brit állampolgár a kilépni akarók győzelmét hozó szavazás után miért választaná inkább Kanadát vagy Új-Zélandot, és miért nem kézenfekvőbb a szomszédba, például Írországba áttelepülni, arra még kitérünk. De hogy a „költözés Kanadába”, illetve a „költözés Skóciába” keresőkifejezések száma a négyszeresére nőtt a referendum hajnalán a megszokott napi átlaghoz képest, az azt jelzi, nem az Európai Unió védőhálója alatti megmaradás volt a vezérelv, hanem az, amiről a BBC-nek a negyvenéves Tabhitha Wilson személyi edző is beszámolt, az „őrület és felfordulás”, a „bárhova, csak el innen” indítéka. Az agóniát a Google-nak feltett kérdések Európa-szerte jelezték (lásd ábránkat).
Az új-zélandi bevándorlási hivatal honlapját június végén 5500-an keresték fel Nagy-Britanniából az átlag napi kétezerhez képest, a kanadai hatóság pedig hasonló mértékű, egészen pontosan 223 százalékos növekedést könyvelt el június 24-én. Az ír bevándorlási hivatal június végén kifogyott az állampolgárságot kérvényező űrlapokból.
De mégis miért érdemes Új-Zélandra költözni? Mert Kaitangata városában a brit szintekhez mérve nagyon olcsón lehet új házhoz jutni, és a kert is hatalmas. Ausztráliában pedig egész farmokat árulnak fél áron, valamint kiemelkedően nagy kereslet van orvosokra, mérnökökre, akiket legalább olyan jól megfizetnek, mint Angliában. A kanadai Manitobában centekért lehet földhöz jutni, de csak akkor, ha három hónapon belül ház is épül a megvett parcellán. Itt 32 ezer kanadai dolláros üzletindítási ösztöndíj várja a mezőgazdaságban vagy olajiparban elhelyezkedni vágyó bevándorlókat. A keleti parti New England térsége különösen hívogató lehet a brit mindennapoktól megcsömörlött fiataloknak. Connecticut állam a New Havenbe költözőknek 10 ezer dollár ingyenpénzt ad, ezenfelül 30 ezret lakásfelújításra, 40 ezret továbbképzésre lehet költeni.
És hogy miért repülnének most hirtelen ilyen sokan Új-Zélandig vagy Kanadáig a brexit elől? Ennek oka az amúgy is jelentős mértékű nagy-britanniai migrációban keresendő. Évente 300 ezren vándorolnak ki a szigetországból (miközben például 2015-ben 630 ezren érkeztek), és akik amúgy is fontolgatják az áttelepülést a távoli világrészek valamelyikébe, most legalább előre hozzák az utazást.
