A szociális segélyeket is felhasználják a terroristák

A párizsi és a brüsszeli terrorcselekmények elkövetői közül többen is kaptak ilyen juttatást.

Koster mindazonáltal kiemelte, nincs rá semmilyen bizonyíték, hogy a merénylők közvetlenül támadások finanszírozására használták volna fel az ellátások összegét.

A terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem fontos célja a nemzetközi közösségnek. Az elsődleges cél, hogy az Iszlám Állam és az al-Kaida dzsihadista milíciákat megfosszák bevételeiktől, a hatóságok azonban a kisebb terrorsejtek és a „magányos farkasként” lecsapó merénylők ellen is megpróbálnak fellépni.

Nehéz feladatról van szó, a közelmúltbeli merényletek költsége ugyanis meglehetősen alacsony. Becslések szerint a novemberi párizsi terrortámadások megszervezése mindössze 30 ezer euróba (9,3 millió forintba) került, a márciusi brüsszeli merényletek esetében pedig ez az összeg kevesebb mint 3 ezer euró (930 ezer forint) volt. A nizzai gázolásos merénylet elkövetője 1600 eurót (mintegy 500 ezer forintot) fizetett a bérelt teherautóért.

Az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet egy 2015-ös kiadványában azt javasolta a Nyugaton élő követőinek, hogy amennyiben jogosultak állami juttatások felvételére, akkor éljenek ezzel a lehetőséggel. A WSJ arról számolt be, hogy egyebek mellett diákhitelből, biztosítási csalásból és rablásból származó pénzeket is felhasználtak az Európában elkövetett támadások előkészítése során.

A cikk szerint Belgiumban, Dániában, Franciaországban és Hollandiában emberek százaitól vonták meg a szociális segélyeket, miután kiderült, hogy Szíriába utaztak és csatlakoztak az IÁ-hoz.

A holland törvényhozás jelenleg olyan törvényeken dolgozik, amelyek értelmében már a feltételezett terroristáktól is megvonhatóak lennének az állami juttatások.

„Nem akarjuk, hogy a holland adófizetők pénzéből erőszakos dzsihadista tevékenységeket finanszírozzanak” – szögezte le Lodewijk Asscher szociálisügyi miniszter.

A brüsszeli terrortámadások óta gyakoribbá váltak az ellenőrzések a belga szervek tájékoztatása szerint, áprilisban például fényt derítettek rá, hogy tucatnyi olyan embernek folyósítanak szociális juttatást, aki terrorcselekmény miatt ül börtönben.

Belgiumban a rabok a szabadulásukat követően gyakran szociális juttatásokban részesülnek, hogy így könnyítsék meg számukra a társadalomba való beilleszkedést. Ez történt Khalid el-Bakraoui, az egyik brüsszeli robbantó esetében is, aki egyes források szerint tavaly decemberig, bujkálása kezdetéig 25 ezer euró (7,8 millió forint) értékben vett fel állami segélyt.

Fred Cauderlier belga kormányfői szóvivő azonban védelmébe vette az ország szociális ellátórendszerét, mondván, hogy durván leegyszerűsítő lenne azt állítani, hogy ezen juttatások tették lehetővé a támadásokat.

„Ilyen a demokrácia. Nincsenek eszközeink annak az ellenőrzésére, hogy mire fordítják az emberek az ellátások összegét” – fogalmazott.