Harc a fekete Amerikáért

A fegyverrel vonuló párducok új országot alapítanának Amerikában. Egyik vezetőjükkel beszélgettünk.

Biztosított ugyanakkor arról, hogy a fehéreket vagy éppen az ázsiai és latin népcsoport tagjait nem kényszerítenék az említett öt állam elhagyására, szerinte ugyanis ezek az emberek önként akarnak majd távozni. – Ha 40 millió fekete beköltözik ezekbe az államokba, ugyanennyi fehér el fogja hagyni azokat, hiszen ahányszor a történelemben a feketék elkezdtek beáramlani valahova, a fehérek elkezdték elhagyni azt a területet. Ezért egy lövést sem kell ejtenünk, hogy megszerezzük ezt az öt államot – magyarázta Omowale.

Közölte: az öt államból teljesen új országot alapítanának, felállítanának egy ideiglenes kormányt, amely addig igazgatná a területet, amíg fel nem áll a hosszú távú kabinet. Ezután Mexikóval, az Egyesült Államokkal és Afrikával is kereskedhetnének. – Teljesen új, Washingtontól független államot hoznánk létre, Új-Afrika Köztársaságot, amelynek központja a Mississippi állambeli Jackson lenne. Az új országnak mindenképpen saját valutája lenne, amely arany- vagy ezüstalapon jönne létre – közölte Omowale. Ebből kiderül, hogy az amerikai dollárt is elhagynák.

Hangsúlyozta, hogy noha az új országban szívesen fogadnának mindenkit, aki náluk akar élni, annak tudomásul kellene vennie, hogy olyan államban van, ahol a feketék az urak a kormányban, a politikában és a hadseregben. – Mindenki idejöhet, aki itt szeretne élni, ez alapvető emberi jog – mondja Omowale, szerinte nekik nem a fehér emberekkel van bajuk, hanem az évszázados problémát jelentő fehér felsőbbrendűséggel, ami ellen a mozgalmuk is küzd.

Amikor arról kérdeztük a „minisztert”, hogy kik inspirálták a PNBPP-t, Omowale a különféle rabszolgalázadások fekete vezéreit, afféle fekete Dózsa Györgyöket sorolt fel. Nat Turnert, a Bibliától és látomásaitól hajtott virginiai rabszolgát, vagy földijét, Gabriel Prossert, a kovácsot; említette Denmark Vesey-t, a dél-karolinai ácsot is. Ők olykor több száz fős fekete rabszolgaseregek élén harcoltak uraik, a fehérek ellen a 19. század első felében. Mint mondta, a rabszolgaság a fehér felsőbbrendűség képében még ma is fennáll: a fehér szupremácia azt jelenti, hogy a fehérek vannak felül, a feketék mint szegény emberek pedig alul. – Mi az emberi jogokért és az egyenlőségért harcolunk. A fehér felsőbbrendűség a mi ellenségünk – szögezte le. Szerinte ez világméretű probléma, hiszen a fehérek akárhol vannak, mindig a társadalom felső rétegeiben helyezkednek el. – Mi nem mondjuk, hogy minden fehér rossz ember. Csak azok, akik a kormányzatot és a katonaságot irányítják. Mi le akarunk számolni azzal, hogy világszerte a fehérek irányítják a színes bőrű szegény embereket – hangoztatta Omowale.

A fegyveres fekete mozgalmak ugyanakkor szerinte még mindig újdonságnak számítanak az emberek körében. – Mi azért jöttünk létre, mert a feketék elnyomástól és a fehér privilégiumoktól szenvednek. A feketék már olyan helyzetben vannak, hogy nem lehet őket ismét térdre kényszeríteni – közölte Omowale, aki kérdésünkre beszélt a július 7-ei dallasi tüntetésen öt rendőrt meggyilkoló Micah Johnsonról is. Omowale elmondta: szervezetük nem gondolja, hogy Johnson tettét igazolnák a feketékkel szembeni rendőri túlkapások, de mindenképpen megértik azt, amit tett. – Ha az egyik csoport erőszakkal elnyomja a másikat, akkor az elnyomott nem hagyja magát, és vissza fog ütni. Ilyen esetekben igenis használni fogjuk a fegyvereinket, és nem ücsörgünk a babérjainkon – ígérte vészjóslóan az aktivista.

Mint mondta, ha a jelenlegi helyzet nem változik, elképzelhető, hogy háború lesz. Szerinte nem feltétlenül faji háborúra kell gondolni; elképzelhető persze, hogy feketék fognak harcolni fehérek ellen, ha tovább nő a feszültség, például a feketéket agyonlövő fehér rendőröket továbbra sem vonják keményen felelősségre, vagy az is lehet, hogy a szegények harcolnak majd a gazdagok ellen. – De mi természetesen nem akarunk háborút – igyekezett hűteni a kedélyeket.