A Berlini nyilatkozat című dokumentumban összefoglalt javaslat szerint meg kell tiltani a burka viselését a napközbeni kisgyermekellátó intézményekben, a köz- és felsőoktatási rendszer intézményeiben, a közszolgálati intézményekben, a bíróságokon a tanúk, bírók és esküdtek esetében, valamint az idegenrendészeti és a közjegyzői hivatalokban. A CDU–CSU javaslata szerint demonstrációkon, a közúti közlekedésben jármű vezetőjeként részt vevő emberek esetében, illetve a közúti közlekedési ellenőrzés, illetve útlevél- és iratellenőrzés alá vont emberek esetében és valamennyi egyéb olyan helyzetben is meg kell tiltani a burkaviselést, amelyben szükséges a személyazonosság megállapítása.
A javaslat alapján a tiltott burkaviselés pénzbüntetéssel sújtható szabálysértés lehet, ha a CDU–CSU megszerzi a koalíciós társ szociáldemokrata párt támogatását. Az SPD részéről a jobboldal széle felé húzó szavazók megszerzésére irányuló kísérletként értékelték a kezdeményezést.
Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter, Frank Henkel berlini tartományi belügyi szenátor és Lorenz Caffier Meckelnburg–Elő-Pomeránia tartományi belügyminiszter közös sajtótájékoztatóján hangsúlyozták, hogy az arc eltakarása nem fér össze a német társadalom alapvető működési elveivel, ezért minden helyzetben tiltani kell, amelyben az arc megmutatásának jelentősége van.
A nyilatkozat összeállítását a szeptemberi helyi törvényhozási választásra készülő berlini és mecklenburg–elő-pomerániai belügyi tárcavezető kezdeményezte, azzal a szándékkal, hogy jelezzék: a pártszövetség érzékeli az utóbbi hetek támadásai – a würzburgi és ansbachi, menedékkérők által elkövetett iszlamista hátterű merénylet és a tettes idegenellenes, rasszista meggyőződésének tulajdonított müncheni vérengzés – miatt fölerősödött aggodalmat, és kész tenni a közbiztonság erősítéséért.
A két politikus a burka teljes körű tiltását szorgalmazta, és azt is, hogy korlátozzák a kettős állampolgárság intézményét. A pártszövetségen belüli vitákban nem tudták érvényesíteni álláspontjukat sem a burka, sem a kettős állampolgárság ügyében. Utóbbival kapcsolatban az áll a nyilatkozatban, hogy 2019-ben meg kell vizsgálni, miként hatott a társadalmi integrációra az a 2014-es parlamenti döntés, amely bővítette a kettős állampolgárság felvételének lehetőségét, mindenekelőtt a 3-3,5 milliós török közösség tagjai számára.
