Migráció és terrorizmus összefügg

Mi a kapcsolat Magyarország és egy ősi muszlim, a végítélet napjáról szóló prófécia között?

És hogy miért van szükség új típusú fegyverekre a radikálisok ellen? – Tíz-tizenöt évvel ezelőtt az Egyesült Királyságban olyan támadásoktól tarthattunk, amelyeket távoli országokból szerveztek, és amelyek célja több ezer ember meggyilkolása volt. Ez egyrészről súlyosabb, mint amit most látunk, vagyis hogy magányos elkövetők, vagy kis csoportok törnek ártatlanok életére, viszont több lenyomozható kommunikációval járt, és több elkövetőn keresztül lehetett leszámolni ezekkel a csoportokkal – magyarázta a mai nehézségeket David Anderson. Szerinte ha ma valaki radikalizálódik, elég egy fegyvert szereznie, esetleg egy teherautót, kést vagy autót, még így is sok életet tud kioltani. Ezek a támadások kevésbé szervezettek, kevésbé hatékonyak, de jóval nehezebb megelőzni őket. Persze nehéz általánosítani, hiszen egyrészt tényleg egyre több a magányos merénylő, de pont Párizs és Brüsszel példáján keresztül láthattuk, hogy az Iszlám Állam emberei milyen pusztításra képesek.

Mivel a magyar kormány az októberi, menekültkvótáról szóló népszavazás előtt a migráció és a terrorizmus közötti kapcsolattal kampányol, erről is megkérdeztük a szakértőt. – Sajnos van igazság abban a kijelentésben, hogy a két jelenség valamennyire összefügg. Ha megkérdezi a németeket, elmondják, hogy a közelmúltbeli terrorcselekményekkel kapcsolatba hozható személyek közül többen is magukat menekültnek álcázva jutottak be Németországba – hangzott a válasz. Anderson szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy ne fogadjunk be több menekültet, de változtatni kell az eddigi rendszeren. Egy lehetséges út, hogy azt mondjuk: szíriai menekülteket csak Jordániából, Libanonból és Törökországból veszünk át, és csak azokat, akiknek a hátterét korábban ellenőrizték. – Ezzel nem csak a menekülteket kíméljük meg egy veszélyes úttól Európába, de magunknak is megadjuk a lehetőséget, hogy megtudjuk, pontosan kik is jönnének az országainkba – magyarázta Anderson.

Arra is kitért, hogy ha a schengeni övezet túléli a megpróbáltatásokat, erős külső határvédelemre lesz szüksége, de ezt nemcsak a görög, olasz vagy bolgár hatóságoknak kell biztosítaniuk, hanem egész Európának erőforrásokat kellene áldoznia rá.

Kérdésünkre kitért a burka, a hagyományos, arcot is eltakaró muszlim női viselet kérdésére is. A burkát Franciaországban már betiltották, de Ausztriában és Németországban is erről folyik a vita. Anderson felhívta rá a figyelmet, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint elfogadható volt a francia tiltás, de ő maga nem tartja lényegesnek a terrorizmus elleni harc szempontjából. – Biztos vagyok benne, hogy a Cannes tengerpartján járőröző, burkinit viselő nőket bírságoló rendőröknek lehetne hasznosabb feladatot is adni – zárta rövidre a témát a szakértő.