Ugyanakkor Eleanor Ainge Roy úgy véli, negatívumok is vannak, ezeket azonban nem sokan látják. Így azt, hogy náluk a második legmagasabb az öngyilkosságot elkövető fiatalok aránya és hogy a gyerekek harmada a szegénységi küszöb alatt él. Sokan szorulnak segélyekre, a házak hidegek, és a börtönök is csordultig vannak. Komoly alkohol- és drogproblémák nehezítik az életet, és néha olyan itt élni, mintha az ember kiiratkozott volna a való életből.
A szerző ugyanakkor hiszi, hogy Új-Zélandot a jövőben is gyéren lakják majd, és Kaitangata vagy Tokoroa szerinte felvirágozna, ha érkezne oda egy csomó migráns: akár Trump elől futók, akár szíriai menekültek vagy a brexit miatt csalódottak. És amúgy Kaitangata polgármestere, Bryan Cadogan is várja, hogy új arcok bukkanjanak fel végre településén. A The Guardian szerzője annyit kér csupán: az érkezők ne dőljenek be az új-zélandi álomnak.
