Hans Klemm elmondta, országa a biztonságot, a demokráciát és a jólétet kívánja elősegíteni Romániában. Hozzátette: a demokrácia megerősítése alatt a korrupcióellenes harcot de ugyanakkor a kisebbségi jogok, a vallásszabadság, a szólás- és sajtószabadság tiszteletben tartását is értik. A nagykövet úgy vélte: Románia mind a biztonság, mind a jólét, mind pedig a demokrácia terén jó úton halad, de ez nem jelenti azt, hogy az ország gondjai meg lennének oldva. A kisebbségek gondjait és a fiatalok otthon tartásának a kérdését is Románia előtt álló kihívásnak tekintette.
A nagykövet reményét fejezte ki, hogy a romániai választók a decemberi parlamenti választásokon úgy szavaznak majd, hogy szavazatukkal az országot a fejlődés útján tartsák. A nagykövet elmondta: a kétnapos látogatása jó alkalom volt arra, hogy megismerkedjék Székelyföld természeti szépségeivel, az itt élő emberek szociális, kulturális, gazdasági helyzetével és a székely megyék elöljáróival. Elismerően szólt az elöljárókkal folytatott lelkes és informatív beszélgetésekről.
A sepsiszentgyörgyi megbeszélések után Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke elmondta: nem panaszkodni akartak a nagykövetnek, hanem partnert kerestek a székelyföldi problémák megoldásához. Elmondta: tájékoztatták a nagykövetet arról, hogy a NATO- és az EU-csatlakozás időszakában tett kedvező lépések után kedvezőtlen folyamatok indultak be Romániában: „a jogokat megpróbálják visszavonni, a visszaszolgáltatás helyett államosítás, a decentralizáció helyett recentralizáció folyik”. Tamás Sándor elmondta: arról is tájékoztatta a nagykövetet, hogy a román hatóságok kettős mércét alkalmaznak. A román többségű régiókban támogatják, a Székelyföldön viszont tiltják a helyi szimbólumok használatát.
Hozzátette: a magyarság is biztonságot, jólétet és demokráciát akar Romániában, és Dél-Tirol példájával bizonyította, hogy a területi autonómia, a többség és a kisebbség megegyezése mindhárom cél elérését elősegíti.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elmondta: arról tájékoztatta a nagykövetet, hogy a restitúció elakadása nemcsak a tulajdonhoz való jogot, de a vallásszabadságot is sérti. A református egyház ugyanis nemcsak a templomban, hanem az egykor államosított és vissza nem szolgáltatott iskoláiban és szociális intézményeiben is szolgálni kívánja a híveit.