Hans Klemm elmondta, országa a biztonságot, a demokráciát és a jólétet kívánja elősegíteni Romániában. Hozzátette: a demokrácia megerősítése alatt a korrupcióellenes harcot de ugyanakkor a kisebbségi jogok, a vallásszabadság, a szólás- és sajtószabadság tiszteletben tartását is értik. A nagykövet úgy vélte: Románia mind a biztonság, mind a jólét, mind pedig a demokrácia terén jó úton halad, de ez nem jelenti azt, hogy az ország gondjai meg lennének oldva. A kisebbségek gondjait és a fiatalok otthon tartásának a kérdését is Románia előtt álló kihívásnak tekintette.
A nagykövet reményét fejezte ki, hogy a romániai választók a decemberi parlamenti választásokon úgy szavaznak majd, hogy szavazatukkal az országot a fejlődés útján tartsák. A nagykövet elmondta: a kétnapos látogatása jó alkalom volt arra, hogy megismerkedjék Székelyföld természeti szépségeivel, az itt élő emberek szociális, kulturális, gazdasági helyzetével és a székely megyék elöljáróival. Elismerően szólt az elöljárókkal folytatott lelkes és informatív beszélgetésekről.
A sepsiszentgyörgyi megbeszélések után Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke elmondta: nem panaszkodni akartak a nagykövetnek, hanem partnert kerestek a székelyföldi problémák megoldásához. Elmondta: tájékoztatták a nagykövetet arról, hogy a NATO- és az EU-csatlakozás időszakában tett kedvező lépések után kedvezőtlen folyamatok indultak be Romániában: „a jogokat megpróbálják visszavonni, a visszaszolgáltatás helyett államosítás, a decentralizáció helyett recentralizáció folyik”. Tamás Sándor elmondta: arról is tájékoztatta a nagykövetet, hogy a román hatóságok kettős mércét alkalmaznak. A román többségű régiókban támogatják, a Székelyföldön viszont tiltják a helyi szimbólumok használatát.
Hozzátette: a magyarság is biztonságot, jólétet és demokráciát akar Romániában, és Dél-Tirol példájával bizonyította, hogy a területi autonómia, a többség és a kisebbség megegyezése mindhárom cél elérését elősegíti.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elmondta: arról tájékoztatta a nagykövetet, hogy a restitúció elakadása nemcsak a tulajdonhoz való jogot, de a vallásszabadságot is sérti. A református egyház ugyanis nemcsak a templomban, hanem az egykor államosított és vissza nem szolgáltatott iskoláiban és szociális intézményeiben is szolgálni kívánja a híveit.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta: azt sérelmezte a Hans Klemm-mel folytatott beszélgetésen, hogy az Egyesült Államok a Romániával fennálló stratégiai partnersége részeként lemondott arról, hogy számon kérje Bukaresten az erdélyi magyarok jogainak a betartását és bővítését.
„Úgy értelmezik-e a demokráciát, hogy ha három farkas és egy bárány találkozik, akkor demokratikus szavazattal eldöntik azt, hogy mit fognak vacsorázni?” – idézte fel a hasonlatot a polgármester, amellyel a romániai magyarság helyzetét próbálta érzékeltetni.
Antal Árpád a Székelyföldet egy román többségű régióba beolvasztó bukaresti régiósítási tervről elmondta: ez olyan ügy, amelyben nincs kompromisszum. „Ahogy szembeszálltunk Ceausescuval, amikor be akarta olvasztani Kovászna megyét, ahogy szembeszálltunk Basescuval, ahogy szembeszálltunk Dragneával, szembe fogunk szállni bárkivel, merthogy vannak olyan ügyek, amelyekben nem tudunk és nem fogunk kompromisszumot kötni” – idézte a nagykövetnek kifejtett álláspontját Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere.
