Az Egyesült Államok elnöke – mivel megbízatása a jövő év elején lejár – utoljára mondott beszédet az ENSZ közgyűlésében. Barack Obama a mintegy háromnegyed órás beszédében a gazdasági növekedés fontossága és a klímaváltozás elleni fellépés szükségessége mellett az amerikai és a nemzetközi politikai élet konkrétumaival is foglalkozott, nem egy esetben mintegy politikai örökségét is összefoglalva.
Beszéde elején azt fejtegette, hogy „agresszív nacionalizmus” és „elnagyolt populizmus” kezdi eluralni a világot. Hozzátette: ez sok ember elégedetlenségéből fakad, s nem szabad nem tudomást venni róla. Az elnök az erős demokratikus intézményrendszerek és nem az erőskezű politikusok mellett érvelt, s több példát hozott fel arra, hogy a demokrácia igénye erősebb az emberekben, mint az erőskezű politikusok iránti igény.
Barack Obama emellett arra figyelmeztette Moszkvát: amennyiben nem hagy fel a szomszédos országok belügyeibe való beavatkozással, határai kevésbé biztonságossá válhatnak. Az amerikai elnök azzal vádolta Oroszországot, hogy „erővel” igyekszik visszaszerezni „régi dicsőségét”.
Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy a világnak többet kellene tennie a menekültek befogadása érdekében. Annak a nézetnek adott hangot, hogy sok ország – különösen a gazdagabbak – nem tett meg minden tőle telhetőt a menekültválság rendezése ügyében.
Mint mondta, a szíriai konfliktust nem lehet katonai úton rendezni, folytatni kell az ellenségeskedés befejezését és a rászorulók megsegítését célzó diplomáciai munkát.
Barack Obama kitért az izraeli–palesztin konfliktusra is. Kijelentette, hogy mindkét fél javára válna, ha a palesztinok elutasítanák a felbujtást az erőszakra és elismernék Izrael államot, miközben Izrael felismerné azt, hogy nem tudja tartósan megszállás alatt tartani, illetve betelepíteni a palesztin területeket.
Francois Hollande francia államfő a szíriai kormányt tette felelőssé a legutóbbi szíriai tűzszünet összeomlásáért az ENSZ-közgyűlés New York-i ülésszakán elmondott keddi beszédében.
