A szíriai harcok befejezését sürgette Ban Ki Mun

Barack Obama pedig szokatlan élességgel bírálta Oroszországot.

Százharmincöt ország állam- és kormányfőjének, valamint több mint ötven külügyminiszternek a jelenlétében – a világhírű olasz tenorista, Andrea Bocelli fellépése után – mondta el beszédét a világszervezet leköszönő főtitkára. A dél-koreai Ban Ki Mun megbízatása az év végén jár le, így a mostani közgyűlési megnyitóbeszédében nem általánosságokat fogalmazott meg, hanem konkrét ügyeket – főként a szíriai helyzetet és a klímaváltozás elleni harcot – hozott szóba. A főtitkár keményen ostorozta a szíriai kormányt, azzal vádolva, hogy az öt éve húzódó polgárháborúban ő a felelős a legtöbb civil meggyilkolásáért, szíriai városrészeket bombáz le, valamint kínzásoknak veti alá a szír börtönökben fogvatartottakat. Az ENSZ-főtitkár egyúttal a harcok befejezésére szólított fel. „Mindenkihez szólok, akinek befolyása van, hogy vessenek véget a harcoknak és kezdődjenek meg a tárgyalások” – fogalmazott.

A klímaváltozás elleni harc kapcsán a főtitkár arra mutatott rá, hogy nincs vesztegetni való idő. Felszólította az ENSZ 193 tagállamát: tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a párizsi klímavédelmi megállapodás még ebben az évben érvénybe lépjen.

Nem elfogadható a nyomásgyakorlás az egyes országokra a menekültek befogadása érdekében – hangsúlyozta Szijjártó Péter az ENSZ-közgyűlés őszi ülésszakának megnyitója előtt az MTI-nek adott nyilatkozatában. A külgazdasági és külügyminiszter leszögezte: a világszervezet közgyűlésének ülésszakát sajnos egyértelműen beárnyékolja, hogy Szíriában a helyzet egyre romlik, úgy tűnik, hogy a nagyhatalmi megállapodás nem működik és újra drámai fordulatot vesz a helyzet a háború sújtotta térségben.

Beszédében az ENSZ-főtitkár kitért a világszervezet békefenntartóinak visszaéléseire is, és sajnálkozását fejezte ki. A visszaélések „megtépázták az ENSZ hírnevét, és ami még rosszabb, traumát okoztak azoknak, akiket pedig éppen szolgálni akarunk” – fogalmazott a politikus. „A védelmezőknek soha nem szabad ragadozókká válniuk” – hangsúlyozta az ENSZ főtitkára.

Az Egyesült Államok elnöke – mivel megbízatása a jövő év elején lejár – utoljára mondott beszédet az ENSZ közgyűlésében. Barack Obama a mintegy háromnegyed órás beszédében a gazdasági növekedés fontossága és a klímaváltozás elleni fellépés szükségessége mellett az amerikai és a nemzetközi politikai élet konkrétumaival is foglalkozott, nem egy esetben mintegy politikai örökségét is összefoglalva.

Beszéde elején azt fejtegette, hogy „agresszív nacionalizmus” és „elnagyolt populizmus” kezdi eluralni a világot. Hozzátette: ez sok ember elégedetlenségéből fakad, s nem szabad nem tudomást venni róla. Az elnök az erős demokratikus intézményrendszerek és nem az erőskezű politikusok mellett érvelt, s több példát hozott fel arra, hogy a demokrácia igénye erősebb az emberekben, mint az erőskezű politikusok iránti igény.

Barack Obama emellett arra figyelmeztette Moszkvát: amennyiben nem hagy fel a szomszédos országok belügyeibe való beavatkozással, határai kevésbé biztonságossá válhatnak. Az amerikai elnök azzal vádolta Oroszországot, hogy „erővel” igyekszik visszaszerezni „régi dicsőségét”.

Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy a világnak többet kellene tennie a menekültek befogadása érdekében. Annak a nézetnek adott hangot, hogy sok ország – különösen a gazdagabbak – nem tett meg minden tőle telhetőt a menekültválság rendezése ügyében.

Mint mondta, a szíriai konfliktust nem lehet katonai úton rendezni, folytatni kell az ellenségeskedés befejezését és a rászorulók megsegítését célzó diplomáciai munkát.

Barack Obama kitért az izraeli–palesztin konfliktusra is. Kijelentette, hogy mindkét fél javára válna, ha a palesztinok elutasítanák a felbujtást az erőszakra és elismernék Izrael államot, miközben Izrael felismerné azt, hogy nem tudja tartósan megszállás alatt tartani, illetve betelepíteni a palesztin területeket.

Francois Hollande francia államfő a szíriai kormányt tette felelőssé a legutóbbi szíriai tűzszünet összeomlásáért az ENSZ-közgyűlés New York-i ülésszakán elmondott keddi beszédében.

Hollande a damaszkuszi rezsim külföldi támogatóinak azt üzente: rá kell venniük a kormányt a tűzszünet betartatására, különben őket is felelősség terheli majd az ország szétszakadásáért és a kialakult káoszért.

Hozzátette, hogy nem szabad megengedni, hogy a vegyi fegyverek bevetése Szíriában büntetlen maradjon.

Megfigyelők szerint a kormányerők még mindig vegyi fegyvereket vetnek be ellenségeikkel szemben, szíriai aktivisták szerint legutóbb az észak-szíriai Aleppóban, szeptember elején használtak klórgázt.

A szíriai hadsereg hétfő este jelentette be, hogy felmondja az orosz–amerikai megállapodáson nyugvó, múlt hét hétfőn életbe lépett fegyvernyugvást. Azóta kiújultak a harcok a közel-keleti országban, megfigyelők szerint pedig újraindultak a légitámadások is.

A Bassár el-Aszad szíriai elnök vezette damaszkuszi kormány legfőbb külföldi támogatói Oroszország és Irán, de mellettük a libanoni szélsőséges szervezet, a Hezbollah is részt vesz a harcokban a kormányerők oldalán.