Azerbajdzsánban jövő hétfőn ismét népszavazást tartanak. Az embereket az alkotmánymódosításról kérdezik meg – 29 pontban, minden egyes kérdésről külön kell nyilatkozniuk –, a referendum igazi tétje azonban Ilham Aliyev elnök hatalmának bebetonozása. Egy másik népszavazással már 2009-ben elérte az először 2003-ban megválasztott államfő, hogy ne csak két ciklusig tölthesse be pozícióját. Most azt szeretné, ha öt év helyett hét évig tartana mandátuma, illetve ha a miniszterelnök helyett egy úgynevezett első alelnök, saját embere követné őt az ország élén. Ilyen erős felhatalmazás pedig szélsőséges helyzetben akár az azeri–karabahi viszály fellángolása esetén is megkönnyíthetné az elnök helyzetét.
S hogy mi a közös Ilham Aliyevben, Orbán Viktorban, Ronald Reaganben és Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőben? Az, hogy mindannyiukat Arthur J. Finkelstein, az amerikai Republikánus Párt egyik tanácsadója, „a negatív kampányok keresztapja” látta el választási tanácsokkal. Ha a kőkemény üzeneteiről ismert szakembert csak eredményei alapján ítéljük meg, azt kell mondanunk, kiváló munkát végez. Hiszen ügyfeleit jobbára sikerre vezette, a hozzá köthető egyik tanácsadó cég honlapja pedig például a mai napig büszkén használja referenciaként a Fidesz 2010-es kétharmados, elsöprő győzelmét.
Ugyanakkor Finkelstein a konzervatív pártok egyik nagy stratégájaként talán jobban is megválogathatná, kikkel vállal közös munkát. Néhányan már akkor ráncolták a homlokukat, amikor a 2000-es évek második felében a nyíltan szélsőjobboldali izraeli politikus, Avigdor Liberman – jelenleg ő a védelmi miniszter – kampányát vezényelte le, és vitte sikerre. Az utóbbi években azonban ráadásul Azerbajdzsánban közvetve Ilham Aliyev elnöknek és pártjának a sikeréért dolgozott, holott a kaukázusi országgal kapcsolatban rendre felvetődik a választási csalás és a demokratikus értékek megsértésének vádja. Már 2013-ban megjelentek Azerbajdzsánban a Finkelsteinhez köthető cégek; feladatuk többek között a közvélemény-kutatások és exit poll felmérések lebonyolítása volt. A „független amerikai felmérések” pedig minden alkalommal Aliyev elnök és az Új Azerbajdzsán Párt elsöprő győzelmét jósolták, amit aztán a választások igazoltak is. Habár Aliyev sikere egyébként aligha kétséges, a Finkelsteinhez köthető közvélemény-kutató cég friss jelentésében a még esetleges bizonytalanokat eligazítva irányt szabott: felmérésük szerint Azerbajdzsánban 86 százalék egyetért a népszavazás által felvetett változtatásokkal.
