Hackerek próbálják megzavarni az amerikai választást?

Internetes behatolási kísérleteket tapasztaltak a választói adatbázisokban.

MTI
2016. 09. 29. 10:12
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A 26 éves Vlagyimir Fomenko – akit a lap úgy jellemez, hogy tetoválásokkal ékesíti magát, gördeszkázik, és kisvállalkozásban egy bérelt lakásban szervereket ad bérbe – a mongol határhoz viszonylag közeli, nyugat-szibériai Bijszk városában él.

A ThreatConnect nevű, kiberbiztonsággal foglalkozó amerikai cég nyomozta ki, hogy az ő szerveréről törték fel a Demokrata Országos Konvenció (a demokrata párt vezető szervének) számítógépes rendszerét, valamint megkísérelték feltörni Arizona és Illinois állam választási rendszerének számítógépeit is.

Vlagyimir Fomenko – a The New York Times helyszínen járt tudósítója szerint – szívesen beszél az ügyről, sőt némi szarkazmussal azt mondta: ha az FBI bizonyítékot mutat fel az Arizonában és lllinois államban megkísérelt hackertámadásra, akkor készen áll megosztani az FBI munkatársaival az ő információit is, és átad IP-címeket, naplófájlokat, mindent, ami alapján beazonosíthatók a szerverét használó hackerek. Mindazonáltal leszögezte: nem törődik azzal, hogy kinek adja bérbe a szervert. Kliensei között állítólag vannak pornóval foglalkozók is.

A Fomenkóhoz vezető nyomozás az Egyesült Államokban még júniusban kezdődött, azt követően, hogy megpróbálták feltörni a két említett állam választási rendszerének számítógépeit. Az amerikai szakemberek azonnal orosz hackerekre gyanakodtak, gondolván, hogy Moszkva megpróbálja megingatni az amerikai polgárok hitét a saját választási rendszerükben. Az FBI által felkért biztonságtechnikai cég pedig beazonosította Fomenko szervereit, amelyek a többi között Hollandiában, Kaliforniában, New York államban és Moszkvában működnek. A hackerek nyolc internetes címet használva támadtak, bonyolult áttéteken keresztül.

Moszkva mindig tagadta, hogy köze lett volna a hackertámadásokhoz. Vlagyimir Putyin orosz elnök a Bloombergnek szeptemberben adott interjújában szintén visszautasította a vádat, de kérdésbe fogalmazott állításával – „Számít egyáltalán, hogy ki csente el az adatokat?” – tovább erősítette az amerikaiak gyanakvását.

Vlagyimir Fomenko a The New York Timesnak egyelőre csak annyit mondott, hogy klienseit csupán a becenevükön ismeri, személyesen soha nem is találkozott velük, a szolgáltatást online rendelték meg, és a fizetést is interneten keresztül bonyolították.

A szervereket bérbe adó nyugat-szibériai férfi közleményt is kiadott, amelyben nem tagadta ugyan, hogy hackerek használják a szervereit, de leszögezte, hogy szeptember 15-ig nem volt tudomása arról, hogy amerikai államok számítógépei ellen intéztek támadásokat róluk. Fomenko azt is hangsúlyozta: nem ismeri ugyan, hogy kik az elkövetők, de belső adatbázisát áttekintve biztosan nincs közük az orosz nemzetbiztonsági szervekhez.

A The New York Times tudósítóján keresztül pedig segítséget ígért ahhoz, hogy annak a 60 IP-címnek a révén, amelyet a hacker használt, az FBI eljuthasson magához a számítógépes bűnözőhöz is.

Hillary Clinton, a Demokrata Párt elnökjelöltje egyértelműen Oroszországot tette felelőssé a hackertámadásért, és azt ígérte: elnöksége idején az Egyesült Államok ugyanúgy fog reagálni a hackertámadásokra, mint az országot érő bármilyen más agresszióra.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.