A 2,48 millió választásra jogosult berlini szavazataira a 78 egyéni választókerületben 21 párt összesen 927 jelöltje pályázik. A 130 tagú képviselőház fennmaradó 52 helyét a pártok listáira leadott szavazatok alapján töltik be.
Az utolsó felmérések alapján ismét a tartományban különböző koalíciós összetételben 1989 óta folyamatosan kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) végezhet az élen, a szavazatok 21-24 százalékára számíthat, ami jelentős visszaesés lehet a legutóbbi, 2011-ben tartott választáson szerzett 28,3 százalékhoz képest.
Az SPD-vel 2011 óta kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU) támogatottsága a 17-20 százalékos sávba kerülhet az öt évvel ezelőtti 23,3 százalékról.
Az ellenzéki Zöldek 17-19 százalékot szerezhetnek a 2011-es 17,6 százalék után.
Az SPD-től balra álló Baloldal támogatottsága a 15-17 százalékos sávba emelkedhet a 2011-es 11,7 százalékról.
A CDU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) nagyjából 15 százalékos eredménnyel juthat be a képviselőházba.
A Kalózpárt várhatóan nem lépi át az 5 százalékos bejutási küszöböt, így távozik a tartományi parlamentből. A 2011-ben kiesett liberális FDP viszont visszajuthat, támogatottsága az utolsó mérések szerint 6-6,5 százalékon áll.
Az SPD–CDU koalíció várhatóan nem folytatható, és csak valamilyen hármas koalíció alakíthat a képviselőházban többségre támaszkodó kormányt (szenátus). A legvalószínűbb az, hogy az SPD a Zöldekkel és a Baloldallal alakít kormányt és a CDU ellenzékbe szorul. Az AfD-vel egyik párt sem kíván együttműködni.
A választók 18 óráig szavazhatnak. Urnazárás után az országos közszolgálati televíziók (ARD, ZDF) közlik a szavazókörökből távozó választók megkérdezésén alapuló eredménybecsléseiket. A szavazatok összesítése várhatóan hétfő hajnalig tart, a tartományi választási bizottság addig is folyamatosan közöl részeredményeket.
A 3,5 millió lakosú német fővárosban a képviselőházi választással együtt a 12 kerületi közgyűlést is újraválasztják. A közgyűlésből kerül ki az adott kerületet irányító testület, amely a kerületi polgármesterből és négy úgynevezett kerületi tanácsnokból áll. A pozíciókat a választási eredménynek megfelelő arányban osztják el a pártok között. Ebből adódóan a 2013-ban alapított AfD története során először döntéshozó szerepbe kerülhet, várhatóan néhány keleti külső kerületben szerez majd tanácsnoki tisztséget. Egy kerületre átlagosan csaknem 300 ezer lakos jut, vagyis a tanácsnokok emberek százezreit érintő ügyekben hoznak döntéseket.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!