– Berlinbe látogató vezető magyar kormánytisztviselők többször elmondták, a népszavazás után leáll a menekültellenes kampánygépezet – mondta megkeresésünkre Hegedűs Dániel, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) elemzője. A kutató szerint a magyar diplomácia a menekült- és olykor Merkel-ellenes kommunikációt a belpolitikai helyzettel indokolja. Hegedűs ugyanakkor nem tartja valószínűnek, hogy az ígéreteit betartja a kormány, a kommunikációban teljes fordulat nem, legfeljebb a hangnem enyhülése várható.
– Logikusan hangzik, hogy a két kötelezettségszegési eljárásban Németország Magyarországot támogatja – ezt már a forrásaink által említett paktum másik oldalával kapcsolatban mondta a kutató.
Hegedűs sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta a megállapodás létezését, azt ugyanakkor elmondta, Berlin mindkét beruházásban érdekelt.
– A paksi bővítés tető alá hozásában a német gazdasági lobbi markánsan részt vett – idézte fel a kutató, az atomerőmű bővítésében ugyanis német cégek is szerepet kapnának. A Budapest–Belgrád-vasútvonallal kapcsolatban elmondta, a beruházás a görög kikötők és a német piacok összekötését szolgálja.
– Ez egyértelműen német gazdasági érdek – tette hozzá.
Roma gyerekek szegregációja, pálinkaadó, plázastopügy – csak néhány a hazánk ellen indított kötelezettségszegési eljárási ügyekből. A lapunk birtokába került jelentés a kormány szerint is kiemelt huszonegy ügyet összegezi, de valójában harmincnyolc jogvita áll lezáratlanul. A kormány augusztus végén készült második negyedéves jelentése elsőként említi a Paks II.-beruházást. Az ügy az uniós közbeszerzési irányelvek sérülése miatt indult, a bizottság szerint ugyanis a magyar kormány pályáztatás nélkül az orosz Roszatomnak ítélte oda a munkát. A dokumentum azonban optimista. Mint írják, a bizottság szolgálataival folytatott intenzív egyeztetések folyományaként az ügy hamarosan lezárul. Szkeptikusabb viszont Brüsszel a Budapest–Belgrád vasútvonal beruházással kapcsolatban. A bizottság kiegészítő magyarázatot kért a kormánytól.
