Magyar háttéralku Berlinnel?

Engedékenységet remél a kormány a népszavazás utáni stílusváltásért cserébe.

Jelenleg huszonegy olyan kötelezettségszegési eljárás van folyamatban Magyarországgal szemben, amelyeket a magyar kormány is súlyosnak ítél meg – derül ki a lapunk birtokába került, nem nyilvános kormányzati háttértanulmányból. A „gazdasági vagy politikai szempontból jelentős” eljárásokat összegző dokumentum gyászos képet fest hazánk és Brüsszel kapcsolatáról, számos ügy végére évek óta nem tesz pontot a kormány.

Forrásaink szerint azonban éppen a két legkényesebb, korrupciógyanú miatt indult ügyben élvez a magyar kormány diplomáciai támogatást, méghozzá a kvóta-népszavazási kampányban ellenségként bemutatott Berlin részéről. Forrásaink szerint a német segítségnek köszönhetően az uniós közbeszerzési irányelvekkel ütköző Paks II. és a Budapest–Belgrád-vasútvonal beruházások miatt indult kötelezettségszegési eljárásokban kaphat a kormány zöld jelzést Brüsszeltől.

Külügyes forrásaink rámutattak, a kormány a hét végi népszavazás utáni stílusváltásért cserébe segítséget remél a kötelezettségszegési eljárások ügyében. Az Orbán Viktor által képviselt menekültpolitika ugyanis veszélyes lehet Angela Merkelre nézve, amit a német radikális jobboldali párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) egy előre hozott tartományi választáson aratott szeptemberi győzelme is bizonyított. Az alku értelmében a hét végi kvótanépszavazást követően a magyar kormány visszavesz a menekültellenes retorikából, és konstruktívabb lesz az Európai Uniót érintő kérdésekben is.

A Figyelő című hetilap korábban címlapos anyagban írt arról, hogy a menekültellenes kampányt követően az Orbán-kormány gesztusokat tesz majd Berlinnek. Német diplomáciai forrásokra hivatkozva a hetilap azt írta: az október másodikai népszavazást követően a magyar kormány konstruktívabban áll majd a menekültügyhöz, és akár felajánlásokat is tehet.

Az elmúlt hetek kormányzati kommunikációjában már érzékelhető a változás. A kampány hajrájában három interjú jelent meg Orbán Viktorral, ezekben a miniszterelnök jóval visszafogottabban nyilatkozott a korábban démonizált Brüsszellel kapcsolatban. De a kormány Berlinnek is üzent. Kövér László a Magyar Időknek adott interjúban leszögezte: Magyarország nem érdekelt az Európai Unió felbomlásában, erős Európára van szükség, amely csak Németországgal létezhet.

– Berlinbe látogató vezető magyar kormánytisztviselők többször elmondták, a népszavazás után leáll a menekültellenes kampánygépezet – mondta megkeresésünkre Hegedűs Dániel, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) elemzője. A kutató szerint a magyar diplomácia a menekült- és olykor Merkel-ellenes kommunikációt a belpolitikai helyzettel indokolja. Hegedűs ugyanakkor nem tartja valószínűnek, hogy az ígéreteit betartja a kormány, a kommunikációban teljes fordulat nem, legfeljebb a hangnem enyhülése várható.

– Logikusan hangzik, hogy a két kötelezettségszegési eljárásban Németország Magyarországot támogatja – ezt már a forrásaink által említett paktum másik oldalával kapcsolatban mondta a kutató.

Hegedűs sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta a megállapodás létezését, azt ugyanakkor elmondta, Berlin mindkét beruházásban érdekelt.

– A paksi bővítés tető alá hozásában a német gazdasági lobbi markánsan részt vett – idézte fel a kutató, az atomerőmű bővítésében ugyanis német cégek is szerepet kapnának. A Budapest–Belgrád-vasútvonallal kapcsolatban elmondta, a beruházás a görög kikötők és a német piacok összekötését szolgálja.

– Ez egyértelműen német gazdasági érdek – tette hozzá.

Roma gyerekek szegregációja, pálinkaadó, plázastopügy – csak néhány a hazánk ellen indított kötelezettségszegési eljárási ügyekből. A lapunk birtokába került jelentés a kormány szerint is kiemelt huszonegy ügyet összegezi, de valójában harmincnyolc jogvita áll lezáratlanul. A kormány augusztus végén készült második negyedéves jelentése elsőként említi a Paks II.-beruházást. Az ügy az uniós közbeszerzési irányelvek sérülése miatt indult, a bizottság szerint ugyanis a magyar kormány pályáztatás nélkül az orosz Roszatomnak ítélte oda a munkát. A dokumentum azonban optimista. Mint írják, a bizottság szolgálataival folytatott intenzív egyeztetések folyományaként az ügy hamarosan lezárul. Szkeptikusabb viszont Brüsszel a Budapest–Belgrád vasútvonal beruházással kapcsolatban. A bizottság kiegészítő magyarázatot kért a kormánytól.