Ma már azonban „proaktívabb” hangokat is hallani a kabinet környékéről, amelyek egy határkerítés megépítése mellett érvelnek. Minderről személyesen Aleksandar Vucic kormányfő beszélt az ottani köztévé műsorában. Jelezte: Nebojsa Stefanovic belügyminiszter és Aleksandar Vulin munkaügyi miniszter – és még mások – fizikai akadállyal állítanák meg a migránsokat a szerb határon. „Csak én vagyok ellene, nem akarom, hogy falat emeljünk. De Szerbia nem lehet parkolóhely sem a menekültek számára” – fogalmazott.
Bali Lóránt szerint egy szerb kerítés minden további nélkül kivitelezhető lenne a bolgár és a macedón határon, még akkor is, ha ez a domborzati viszonyok miatt költségesebb lenne, mint a magyar–szerb szakaszon. Ha azonban mégis a hazatoloncolás lesz a szerb válasz a migrációs válságra, akkor csak hosszabb idő után látszanak majd ennek eredményei. Ugyanis könnyen előfordulhat még most is, hogy a kipaterolt személyek új, hamis személyazonossági iratokkal jelennek meg a határon. Mindazonáltal a szerb politika aligha korlátozódik majd erre: a szakértő arra számít, hogy egyre több gettót fognak felszámolni, az azokban élő embereket pedig jól ellenőrzött és zárt táborokba fogják utasítani. Ennek pedig már bizonyosan lesz eredménye, hiszen ez csökkentheti a Szerbiára nehezedő nyomást, amit mi, a magyar határon is megérezhetünk majd.
A Közel-Keletről induló migránsáradatot azonban mindez korántsem fogja megállítani, legfeljebb elterelni tudja – vélekedik Bali Lóránt. Az eddigi tapasztalatok alapján egy-egy szigorítás nyomán mindig azokban az országokban nőtt meg a feszültség, amelyek már addig is célpontok voltak. Így a szerb lépések miatt Görögország és Olaszország kerülhet erősebb nyomás alá, kisebb részben pedig az Adriai-tenger környéke Albániánál és Montenegrónál. Európa migrációs gondjai tehát ettől még összességében biztos nem oldódnak meg.
