Porosenko: Sztálin ügye tovább él Oroszországban

A Krím Oroszország általi bekebelezését Porosenko a második világháborús anschlusshoz hasonlította.

A rendezvényen jelen volt Áder János magyar köztársasági elnök, Joachim Gauck német államfő és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, valamint más magas rangú külföldi vendégek. A ceremónia keretében az államfők és politikai vezetők mécsest gyújtottak a parkban lévő menóránál, így tisztelegve az áldozatok emléke előtt.

„Bármilyen rezsim, amely nem tiszteli az emberek jogait és szabadságát, az egész emberiség számára jelent veszélyt. Erkölcsi kötelességünk ezért megakadályozzuk az emberiség és az emberiesség elleni bűntetteket” – hangoztatta beszédében az ukrán elnök.

A Krím Oroszország általi bekebelezését Porosenko a második világháborús anschlusshoz hasonlította. A krími tatárok képviseleti szervének, a Medzslisznek az orosz parlament általi betiltása pedig Porosenko szerint nem más, mit a sztálini jogrend továbbélése Oroszországban. „Sztálin ügye tovább él. A nagy vezér követői megőrizték az antiszemitizmust állami politikájuk részeként” – fogalmazott.

Donald Tusk beszédében az Ukrajnával szembeni orosz agresszióra utalva leszögezte: „a nemzetközi közösség nem hallgathat, amikor egy erősebb rátámad egy gyengébbre. [ ] Az erkölcsi veszély nem abban van, hogy áldozattá válhatunk, hanem abban, hogy elkövetőkké vagy bűntettek passzív szemlélőivé.”

A német államfő azt hangsúlyozta, hogy az ukránokban a szabadságért, a demokráciáért és saját államért küzdő „harcosokat” láthatott meg a hidegháború lezárulta után. „Az ukránok emlékeztettek bennünket arra, hogy szuverén és független állammal rendelkező népek családjába tartoznak” – jelentette ki Joachim Gauck, hozzátéve, hogy az ukrán nép az európai értékeket képviselő népek közé tartozik.

Babij Jarban történt a második világháború történetének egyik legnagyobb tömegmészárlása. Hetvenöt éve, 1941. szeptember 29-én és 30-án a német megszállók több mint 33 ezer zsidót tereltek össze és lőttek agyon egy szakadéknál.

A következő több mint két évben további tömeges kivégzések történtek ott, az áldozatok között voltak romák, nem zsidó kijevi lakosok, partizánok, szovjet hadifoglyok, egyes források szerint magyarok és csehek is. A kivégzettek száma meghaladta a 100 ezret.