Schulz adott egy interjút Orbán Viktorról

A német politikus negatív példaként emlegette a magyar miniszterelnököt.

„A menekültkvóták ügye halott”

Az Európai Unióba érkező menekültek kötelező kvóták szerinti elosztásának terve politikailag már halott – vélekedett vasárnap egy cseh tévéműsorban Robert Fico szlovák és Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök.

A 160 ezer menedékkérő szétosztásáról a tagállami szavazatok minősített többségével hozott döntésről szólva kiemelte, hogy a döntés megfelel az uniós szabályoknak, de egyes tagállamok, köztük Lengyelország és Magyarország nem fogadja el, ami „az Európa-politika alapvető megkérdőjelezése”.

„Képzeljük csak el, ha mi (Németország) tennénk ezt más területeken, a strukturális és a regionális politikában” – vetette fel, hangsúlyozva, hogy ilyesmiről szó sem lehet, és „vissza kell térnünk a szabályokhoz”.

„Bezárhatjuk a boltot”, ha az uniós törvényalkotási folyamatot tagállami parlamenti ratifikációhoz kötik – jegyezte meg a magyarországi kvótareferendumra vonatkozó felvetésre, hozzátéve: különös, hogy éppen azok az országok érzik úgy, hogy semmi közük az Európába irányuló migrációhoz, amelyek polgárai tömegesen élnek a munkaerő EU-n belüli szabad áramlásának lehetőségével.

A tagállamok Oroszországhoz fűződő viszonyára vonatkozó felvetéssel kapcsolatban kiemelte, hogy az EU keleti térségében egyedül Magyarország és Orbán Viktor van szoros kapcsolatban Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Kifejtette: egyes tagállamok fenyegetettséget tapasztalnak Oroszország felől, ezért több katonát és fegyvert szeretnének, és ezt a szolidaritás részeként meg is kapják, mint ahogy az is a szolidaritás része, hogy a közösség annak ellenére vetett ki szankciókat Oroszország ellen, hogy egyes tagjai megszenvedik ezeket az intézkedéseket.

Amikor viszont menekültek jönnek, éppen azok az országok nem hajlandóak segíteni, amelyek „sikeresen követelték ki a szolidaritást”. Ez az EU előnyeinek elfogadhatatlan „kimazsolázása” – mondta Martin Schulz.

Arra a felvetésre, hogy sok ember torkig van a „több Európával”, de a terápia mégis mindig csak a „több Európa”, Martin Schulz kiemelte: „az emberek nem a »több Európával« vannak torkig, hanem ezzel az Európával”, és szerinte egy „másmilyen Európát akarnak”.

Az elégedetlenek egy „apró kisebbsége nacionalista”, viszont „a nagy többség értelmesnek tartja a nemzetek és államok határokon átívelő együttműködését” – mondta.

Arra a felvetésre, hogy európai államot sem akarnak az emberek, azt mondta, hogy ilyesmire nincs is szükség, és a maga részéről soha nem is szorgalmazta az európai szövetségi állam kiépítését. Hangsúlyozta: „szuverén államok elmélyített szövetségére” van szükség, amihez hozzátartozik a hatáskörök pontos kijelölése.

„Nem kell mindent Brüsszelnek csinálnia”, az uniós intézményeknek csak a „nagy témákkal” kell foglalkozniuk, minden mást pedig jobban el lehet intézni nemzeti, regionális vagy helyi szinten – fejtette ki Martin Schulz.