Azonban a berlini választás a szövetségi kormány egészére, a CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) nagykoalíciójára nehezedő nyomást is erősíti, hiszen nemcsak a CDU, hanem az SPD is gyengült, és Berlin már a harmadik tartomány, ahol a változó erőviszonyok miatt a két párt nem tud egymással nagykoalíciót alkotni, ami megkérdőjelezi pozíciójukat tömegpártként.
A legnagyobb példányszámú német lap, a Bild azt emelte ki, hogy a szövetségi kormány menekültpolitikája „nem adott hátszelet” az SPD és a CDU fővárosi szervezetének, és a CDU helyzetét a CSU Angela Merkel elleni „pergőtüze” is nehezítette. Azonban bűnbakkeresés helyett mindenekelőtt magukba kellene nézniük, mert a berliniek torkig vannak a helyi SPD-vel és a helyi CDU-val, és a szavazatukkal ezt fejezték ki, „kőkeményen megbüntetve” a két pártot, megvonva tőlük a közös kormányzás folytatásának lehetőségét – írta a Bild.
A helyi körülmények jelentőségét emelte ki több vezető berlini politikai napilap is. A konzervatív Berliner Morgenpost kommentárjában hangsúlyozta, hogy az SPD és a CDU „pofont kapott”, az „egykori néppártok” már csak a szavazók alig 40 százalékának bizalmát élvezik. Öt évvel ezelőtt a „nagy problémákhoz nagykoalíciót” jelszóval lendültek munkához, megoldások helyett azonban csak káoszba fulladó repülőtér-építési beruházással, megbénuló közigazgatással, lerobbant iskolákkal és egyre újabb koalíciós vitákkal szolgáltak, és a választók ezt „egyszerűen nem akarták tovább”.
A késő esti részeredmények alapján a CDU-val 2011 óta kormányzó SPD megőrizte a kormányalakítás lehetőségét jelentő első helyet, de 21,7 százalékos eredménye a CDU kudarcához hasonlóan párttörténeti negatív csúcs, és mélységi rekord egy másik metszetben is: soha korábban nem nyert párt Németországban tartományi választást ennyire gyenge eredménnyel.
Az SPD és a CDU után, a harmadik helyen az SPD-től balra álló Baloldal végzett, támogatottságát 15,6 százalékra növelve a legutóbbi, 2011-es választáson szerzett 11,7 százalékról. A Zöldek kissé gyengültek, az öt évvel ezelőtti 17,6 százalék után a szavazatok 15,3 százalékát szerezték meg. A 2013-ban alapított AfD 13,9 százalékos eredménnyel kerül be a tartományi parlamentbe (képviselőházba), ahová öt év szünet után visszatér a liberális FDP, amely a szavazatok többségének megszámlálása után stabilan az 5 százalékos bejutási küszöb felett, 6,6 százalékon áll. A Kalózpárt viszont búcsúzik, a 2011-es 8,9 százalék után a szavazatok 1,7 százalékát szerezte meg.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!