Választás után: Merkel prés alá szorul

Konzervatívok sorozzák a német kancellárt, aki a rossz hírek hatására lemondta amerikai útját.

A Die Welt című konzervatív lap kiemelte, hogy Angela Merkel hétfőn eredetileg elutazott volna New Yorkba, hogy részt vegyen az ENSZ-közgyűlésen a világméretű menekültválságról rendezett vitában, kedden pedig az amerikai elnök, Barack Obama által összehívott menekültügyi csúcstalálkozón, de a berlini választás miatt lemondta az utat. Döntése sejteti, hogy megjósolhatatlan, milyen hangulat alakul ki a párt vezető testületeinek hétfői ülésén.

A CDU a késő esti részeredmények szerint a szavazatok 17,8 százalékát szerezte meg, ami történetének legrosszabb berlini tartományi választási eredménye, messze alulmúlja az előző legrosszabb eredményt, az 1948-ban elért 19,4 százalékot.

A vereség nem annyira súlyos, mint két héttel ezelőtt Mecklenburg–Elő-Pomerániában, ahol a CDU-tól jobbra álló, és a kancellár menekültpolitikájának bírálatára építő Alternatíva Németországnak (AfD) is megelőzte a pártot, de már sorban az ötödik tartományi választási kudarc, és ugyan a berlini tartományi pártszervezet szenvedte el, de „gond nélkül be lehet állítani Merkel vereségeként” – hangsúlyozta a Die Welt, megjegyezve: a pártelnök-kancellár egyetlen szerencséje, hogy jövő tavaszig nem lesz több tartományi törvényhozási választás.

Az ARD országos köztelevízió kommentárja szerint a vasárnapi választás megmutatta, hogy a jobboldal új szereplője, az euróövezet felszámolását sürgető és a menekültek mellett a bevándorlók befogadását is elutasító AfD teret nyerhet egy olyan liberális nagyvárosban is, mint Berlin.

Angela Merkel pedig hétfőtől fokozódó nyomással számolhat a menekültpolitikai irányváltást sürgető bajor testvérpárt, a CSU részéről, de saját pártjából is.

A kommentátor rámutatott: a kancellár a hét végén elkezdett távolodni eddigi jelszavától, miszerint „sikerülni fog, megoldjuk” (wir schaffen das), vagyis Németország megbirkózik a menekültválsággal, mondván, hogy ez a kijelentés tartalom nélküli, „üres szólammá” vált. Hozzátette: a berlini választás után Angela Merkel várhatóan tovább „lavírozik” majd, igyekszik úgy változtatni politikáján, hogy ne kelljen nyilvánosan beismernie, hogy korrekcióra kényszerül.

Azonban a berlini választás a szövetségi kormány egészére, a CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) nagykoalíciójára nehezedő nyomást is erősíti, hiszen nemcsak a CDU, hanem az SPD is gyengült, és Berlin már a harmadik tartomány, ahol a változó erőviszonyok miatt a két párt nem tud egymással nagykoalíciót alkotni, ami megkérdőjelezi pozíciójukat tömegpártként.

A legnagyobb példányszámú német lap, a Bild azt emelte ki, hogy a szövetségi kormány menekültpolitikája „nem adott hátszelet” az SPD és a CDU fővárosi szervezetének, és a CDU helyzetét a CSU Angela Merkel elleni „pergőtüze” is nehezítette. Azonban bűnbakkeresés helyett mindenekelőtt magukba kellene nézniük, mert a berliniek torkig vannak a helyi SPD-vel és a helyi CDU-val, és a szavazatukkal ezt fejezték ki, „kőkeményen megbüntetve” a két pártot, megvonva tőlük a közös kormányzás folytatásának lehetőségét – írta a Bild.

A helyi körülmények jelentőségét emelte ki több vezető berlini politikai napilap is. A konzervatív Berliner Morgenpost kommentárjában hangsúlyozta, hogy az SPD és a CDU „pofont kapott”, az „egykori néppártok” már csak a szavazók alig 40 százalékának bizalmát élvezik. Öt évvel ezelőtt a „nagy problémákhoz nagykoalíciót” jelszóval lendültek munkához, megoldások helyett azonban csak káoszba fulladó repülőtér-építési beruházással, megbénuló közigazgatással, lerobbant iskolákkal és egyre újabb koalíciós vitákkal szolgáltak, és a választók ezt „egyszerűen nem akarták tovább”.

A késő esti részeredmények alapján a CDU-val 2011 óta kormányzó SPD megőrizte a kormányalakítás lehetőségét jelentő első helyet, de 21,7 százalékos eredménye a CDU kudarcához hasonlóan párttörténeti negatív csúcs, és mélységi rekord egy másik metszetben is: soha korábban nem nyert párt Németországban tartományi választást ennyire gyenge eredménnyel.

Az SPD és a CDU után, a harmadik helyen az SPD-től balra álló Baloldal végzett, támogatottságát 15,6 százalékra növelve a legutóbbi, 2011-es választáson szerzett 11,7 százalékról. A Zöldek kissé gyengültek, az öt évvel ezelőtti 17,6 százalék után a szavazatok 15,3 százalékát szerezték meg. A 2013-ban alapított AfD 13,9 százalékos eredménnyel kerül be a tartományi parlamentbe (képviselőházba), ahová öt év szünet után visszatér a liberális FDP, amely a szavazatok többségének megszámlálása után stabilan az 5 százalékos bejutási küszöb felett, 6,6 százalékon áll. A Kalózpárt viszont búcsúzik, a 2011-es 8,9 százalék után a szavazatok 1,7 százalékát szerezte meg.

Az SPD–CDU így elveszítette képviselőházi többségét, és csak valamilyen hármas koalíció tud többségi támogatottságú kormányt alakítani. Az SPD várhatóan a Baloldallal és a Zöldekkel lép majd koalícióra.