Elérkezett az Iszlám Állam fekete napja

Megindultak a terrorkalifátus iraki fellegvára ellen. A felszabadítók kiképzését a magyar honvédek is segítették.

A Moszul elleni offenzíva során az iraki kormányerők délről támadtak, a kurd harcosok pedig északról és keletről állják útját a dzsihadistáknak. Ami az utóbbiakat, a pesmergákat illeti, Wagner Péter szerint a magyar misszió kulcsfontosságú tudást adott át nekik az utóbbi két évben. Ismert: idén nyáron 110-ről 150-re növelték az iraki Erbilben, Harirben és Atrusban tevékenykedő magyar misszió létszámát, emellett júliusban arról is megállapodtunk az iraki kormánnyal, hogy hamarosan ottani tisztek érkeznek Szentendrére, ahol a robbanóanyagok hatástalanítását fogják gyakorolni.

Mintegy 70 iraki katona esett áldozatul az Iszlám Állam nevű terrorszervezet egyik öngyilkos merénylője támadásának Moszulnál – közölte a Ria Novosztyi orosz hírügynökség a Firat kurd hírügynökségre hivatkozva. A Firat szerint a támadás a Moszul ellen vonuló katonák konvoját érte a dzsihadisták iraki fellegvárától keletre lévő Balavat nevű falu mellett. (MTI)

Ami az iraki kiképzést illeti, a szakértő hangsúlyozta, hogy a kurd harcosokat egyfajta gyorstalpaló képzésben részesítettük, melynek a célja az volt, hogy megtanuljanak alegységekben harcolni. Egyénileg ugyan hagyományosan is jó harcosok voltak a pesmergák, azonban amikor csoportosan, koordináltan kellett valamit elfoglalni, akkor rendre szétestek az erőik. A magyar honvédek lövészetre is tanították a katonákat, egészségügyi képzést szintén tartottak. Emellett megtanították felismerni és hatástalanítani a házilag készített robbanóeszközöket, de a kurd katonák páncélelhárító fegyvereket is tudnak már kezelni, így ha az IÁ felpáncélozott öngyilkos merénylő autói közelítenek feléjük, azokat ki tudják lőni. A mostani fejlemények kapcsán pedig különösen fontos, hogy honvédeink azt is betanították, hogyan kell biztonságosan elfogni valakit, aki átjön a frontvonalon és megadja magát.

Kérdésünkre, hogy veszélybe kerülhetnek-e a magyar misszió tagjai a mostani harcok során, a szakértő jelezte: a magyar kiképzők nem vehetnek részt a harcokban, de még a front közelébe sem mehetnek, így a katonáink biztonságban vannak. „Ez továbbra is egy nagyon biztonságos misszió, teljesen más, mint Afganisztán, a kurd titkosszolgálatok nagyon jól végzik a munkájukat, a katonák pedig nagyon szeretik a magyar kiképzőket” – hangsúlyozta Wagner Péter, aki a koszovói misszióhoz hasonlította a magyar szerepvállalást. Az albánok ugyanis nagyon szerették a nemzetközi kiképzőket, mert számukra ők jelképezték a biztonságot és a függetlenséghez vezető utat. A szakértő szerint most a kurdoknál is hasonló a helyzet, mert nekik is hasonló távlati terveik vannak.

Döntő jelentőségűnek nevezte Moszul ostromát Rostoványi Zsolt Közel-Kelet-szakértő is, emlékeztetve, hogy az Iszlám Állam kezén lévő legnagyobb város nem csupán stratégiailag, de szimbolikusan is kulcsfontosságú, hiszen Abu Bakr al-Bagdadi 2014-ben itt kiáltotta ki magát kalifának. A Corvinus Egyetem oktatója úgy látja, hogy a helyzet bonyolultsága miatt a harcok még hosszú ideig, hetekig, sőt akár hónapokig is elhúzódhatnak. – Moszul lakosságának jelentős része szunnita. Nem véletlen, hogy annak idején az emberek egy része pozitívan fogadta az Iszlám Államot. Ezért aztán nagyon kényes ügy, hogy ki szabadítja fel a várost, sokan máris a síiták megtorló akcióitól tartanak – magyarázta a Közel-Kelet-szakértő.

Leverték azt a lázadást, amely az úgynevezett iszlamista rendőrség parancsnokának vezetésével tört ki Moszulban Abu Bakr al-Bagdadi, az Iszlám Állam (IÁ) vezetője ellen, aki állítólag a dzsihadisták szíriai bástyájába, Rakkába menekült át a terrorszervezet iraki fellegvárából – jelentette hétfőn az asz-Szumaríja pánarab televízió Ninive tartománybéli forrásokra hivatkozva.

A televízió úgy tudja: az al-Bagdadihoz hű elit alakulatok néhány órás összecsapásokat követően leverték a puccskísérletet a városban, megölve a felkelés élén álló moszuli Abu Uszmánt és néhány követőjét, akihez hű erők korábban az Iszlám Állam több létesítményét is megtámadták. A dzsihadisták helyreállították ellenőrzésüket Moszul felett. (MTI)

Rostoványi Zsolt úgy vélte, hogy a vallási ellentétek és egymással versengő hatalmi érdekek miatt nehéz lesz elkerülni a konfliktusokat, az erre vonatkozó tervek között azt említette, hogy a síita csapatok csupán a külvárosi részekig nyomulnának, illetve a terroristák kiűzése után nemzetközi támogatással rendfenntartó erőket hoznának létre. És hogy mit remélhet az Iszlám Állam az elkeseredett védekezéstől? Rostoványi Zsolt szerint nem sokat. A szakértő úgy vélte, félő ugyan, hogy a terroristák élő pajzsként használják majd a civil lakosságot és a harcok elhúzódhatnak, de vereségük borítékolható. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a napokban visszafoglalt szíriai Dabik városánál is parancsba adták a terroristáknak, hogy utolsó csepp vérükig védelmezzék az iszlámban szimbolikus jelentőségű települést, végül mégis könnyen feladták. – Korai lenne még leírni az Iszlám Államot, végső legyőzése még akár évekbe is eltelhet. Ráadásul ezután majd azzal is számolni kell, hogy külföldi harcosaik visszatérnek azokba az országokba, ahonnét csatlakoztak a terrorszervezethez – figyelmeztetett Rostoványi Zsolt.