Figyelnek a nagy testvérek

Az oroszok már a gyakorlótéren vannak, fegyverzetellenőrök dolgoznak Magyarországon.

Ilyen lépés, hogy a honvédség jövőre – visegrádi együttműködésben – egy századnyi katonát küld váltásos alapon a Baltikumba, illetve hogy Magyarország idén először fogadott be a területére közvetlenül a NATO-haderőstruktúrába tartozó vezetésirányítási egységet (parancsnokságot), az úgynevezett NFIU-t. Az idehaza „nagyfiúnak” becézett negyvenfős nemzetközi törzs feladata a gyakorlatok vagy háború esetén érkező szövetséges csapatok, mindenekelőtt a reagáló erők (NRF) nagyon gyors reagálású összhaderőnemi harci köteléke (VJTF) zökkenőmentes itteni fogadásának, működésének, integrációjának elősegítése. Az egységet szeptember 1-jén aktiválták, felújított épületüket a székesfehérvári laktanyában november 18-án adják át a NATO-főtitkár jelenlétében. Nem mellékes, hogy a helyiek részéről a kedvezőbb fogadtatás érdekében a megvalósításnál az eredeti tervekkel szemben sikerült elkerülni a két katonai objektum közötti Zámolyi út lezárását.

A nyugati szankciók sújtotta Moszkvával kokettáló magyar külpolitika mellett Magyarország (csakúgy mint Csehország és Szlovákia) földrajzi elhelyezkedésének is köszönheti, hogy egyelőre megmaradhat az új hidegháború perifériáján. Lengyelországgal, a Baltikummal és Romániával szemben, melyek frontországnak számítanak, itt egyelőre nem látja senki szükségesnek nyugati, elsősorban amerikai csapatok állandó jelenlétét. Ezt a minap Ben Hodges, az Európában állomásozó amerikai szárazföldi erők parancsnoka is megerősítette az InfoRádiónak adott nyilatkozatában. Azóta, hogy tavaly nyáron felmerült, nincs újabb hír arról sem, hogy a tatai laktanyába mintegy ötven amerikai járművet, köztük négy Abrams harckocsit és nyolc Bradley harcjárművet állandó jelleggel előrevonnának, ám személyzet hozzájuk csak a gyakorlatok idejére érkezne.

Magyarország jól érezhetően tartózkodó politikájának az értékét mindenesetre megkérdőjelezi, hogy közeli szövetségeseink Budapesttel szemben nem haboztak az új szembenállás legveszélyesebb vizeire evezni. Lengyelország és Románia immár rendszeresen szerepel a nukleáris elrettentési számításokban, miután területükön működni kezdett, illetve épül a többfunkciós amerikai AEGIS Ashore rakétabázis. Oroszország ellenlépésként ideiglenes jelleggel Iszkander–M és K ballisztikus rakétákat és csapásmérő robotrepülőgépeket telepített Kalinyingrádba és a Krímbe, melyek nukleáris robbanófejet is hordozhatnak. Ha ez nem lenne elég, felröppent, hogy Lengyelország fontolgatja, csatlakozzon-e a NATO nukleáris megosztási programjához, azaz F–16-osait képessé tegye-e amerikai hidrogénbombák hordozására. Románia pedig a hírek szerint azonmód jelentkezett, amikor a törökországi puccs nyomán felmerült, hogy az ott tárolt amerikai nukleáris fegyvereket máshol kellene elhelyezni.

Némi vigaszt az nyújthat, hogy a közelmúltban ideiglenesen Magyarországra települt amerikai harci repülőgépek között nem volt kettős rendeltetésű, azaz nukleáris feladatra is alkalmas.