Jolly jokernek tűnt Törökország kezében az idén márciusban kötött migránsalku, különösen amióta a számok is egyértelműen jelzik, hogy az egyezség működik. Emlékeztetőül: a megegyezés értelmében a Törökországból illegálisan Görögországba érkező menekülteket a hatóságok visszafordítják, ugyanakkor minden egyes visszatoloncolt migránsért cserébe az unió egy szíriai menekültet vesz át legálisan. A kedvező alkupozíciót Ankara próbálta is a maga javára fordítani, és olykor bazári stílusban fenyegetőzött, hogy ha nem kapja meg a beígért vízummentességet, felrúgja az egyezséget. Több határidőt is szabott már Brüsszelnek: előbb júliust, majd októbert, de legutóbb már arról is hallani lehetett, hogy megelégednének az év végével is. Ankara kártyája eddig hatástalannak bizonyult, igaz, az EU is ígért már fűt-fát, olykor kizárva bármilyen enyhítést, máskor nagyvonalúan dobálózva a dátumokkal.
– A vízummentesség megadásának legnagyobb kerékkötője még mindig a török terrorellenes törvény – magyarázta lapunknak a késlekedés okait Egeresi Zoltán. A Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója elmondta, bár hallani olyan híreket, hogy „közeledtek az ügyben a vélemények”, nem valószínű, hogy a közeljövőben akár az unió, akár Törökország álláspontja megváltozna. – Lényegében véve diplomáciai szájkarate zajlik. Ahogy nyáron sem változott semmi, most sem valószínű, hogy fog, hiszen az alapvető érdekek és pozíciók is változatlanok. Az uniónak nem érdeke felrúgni az alkut, hiszen az működik, a törököknek pedig nagy szüksége van a beígért 3 plusz 3 milliárd eurós támogatásra. Nem valószínű, hogy a törökök év végéig megkapnák a vízummentességet, sőt abban sem vagyok biztos, hogy jövőre meg fogják. Befagytak a frontvonalak – összegzett Egeresi.
Lapunk Törökország budapesti nagykövetségét is megkereste azzal kapcsolatban, hogy történt-e változás Ankara álláspontjában, és tervezik-e az alku felmondását. Válaszában Sakir Fakili török nagykövet megerősítette, hogy országa a vízummentesség érdekében az EU által megszabott feltételek jelentős részét teljesítette. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a terror elleni küzdelemre vonatkozó jogszabályok megváltoztatása ügyében az EU illetékeseinek a törökországi helyzetet megértéssel kellene kezelnie, hiszen jelentős terrorfenyegetettséggel állnak szemben. Figyelmeztetett: a terrorellenes törvény megváltoztatása Európa biztonságát is veszélyeztetné.
Fakili emlékeztetett rá, hogy Törökország 2013 decemberében a visszafogadási egyezmény aláírásakor jelezte, hogy amennyiben az EU nem biztosítja a vízummentességet, érvénytelennek fogja tekinteni az egyezményt. – Tekintettel arra, hogy az EU minden olyan ország állampolgárának megadta a vízummentességet, amelyekkel visszafogadási egyezményt írt alá (lásd Szerbia, Koszovó, Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán, Moldova), a török nép szeretné látni a szerződés rájuk nézve konkrét és kedvező hatásait – írta a török nagykövet. Fakili szerint országa maradéktalanul teljesíti az alku rá eső részét, arról azonban egyáltalán nem beszélt, hogy szándékukban állna felmondani a megegyezést, ahogyan a vízummentesség eltörlésére vonatkozó új határidőt sem közölt. Rámutatott viszont, hogy bár döntés született arról is, hogy az EU által a törökországi szírek megsegítésére juttatandó 3 milliárd euró jelentős része a menekültek egészségügyi és oktatási ellátását szolgálja majd, ennek az összegnek eddig csupán az egyhatoda érkezett meg.
