Kolumbiai népszavazás: az egész térség csalódott

Az 52 éve tartó fegyveres konfliktus lezárása Nobel-békedíjat is hozhatott volna az országnak.

A gazdaság is megsínyli a referendum kudarcát, mert tovább gyengítette a peso, az amúgy sem erős nemzeti valuta árfolyamát, és a politikai bizonytalanság a befektetőknek sem teszi vonzóbbá az országot – mutatott rá a BBC spanyol világszolgálata. Nagy tanulsága a népszavazásnak a közvélemény-kutatók csődje, mert egyik előzetes felmérés sem utalt az igenek táborának várható vereségére. A konzervatív Álvaro Uribének, Juan Manuel Santos elnök elődjének (2002–2010) tehát valamivel eredményesebben sikerült meggyőznie a kétkedőket. Vagyis a békemegállapodás nem megnyugtató megoldás a kölcsönös kegyetlenséggel vívott és több mint 260 ezer életet követelő gerillaháború által ütött mély sebekre. Már a nagyarányú, 62 százalékos tartózkodás is arra utalt, hogy egyik érdekelt félnek sem sikerült maga mellé állítania a bizonytalanokat, mert csak 13 millióan voksoltak a 34 millió szavazásra jogosultból. A jelenleg szenátor Uribe az eredmények közlése után bejelentette, ő is a béke és a vérontás befejezésének a híve, ezért, akárcsak az államfő, ő is nagy nemzeti paktumban keresné a tartós megoldást a többi párttal, beleértve a gerillákat is. Az egykori zöldpárti elnökjelölt, Íngrid Betancourt, a FARC egyik legértékesebb volt túsza szerint – több mint hat évig tartotta fogságban a szervezet – a gerilláknak is több engedményt kellene tenniük, mert a békemegállapodást annak ellenzői a büntetlenség paktumának tartják. Sőt az ellentábor másik fő érve szerint ez így nem a megfelelő eszköz a drogkereskedelem elleni küzdelemben.

Túl enyhe?

A megegyezés értelmében a népszavazás sikere esetén a FARC mintegy 6000 harcosa leteszi a fegyvert, majd a gerillaszervezet az ENSZ felügyelete alatt fél éven belül politikai párttá alakul át. Az ezt bírálók szerint nem lehet hagyni, hogy a gerillák csak úgy beilleszkedjenek a társadalomba, és megússzák a börtönbüntetést. A megállapodás egyik ellentmondásos pontja az, hogy a gyilkosságokért, a robbantásos támadásokért és egyéb bűncselekményekért felelős gerillaparancsnokoknak egy különleges bíróság előtt kellene felelniük, amely viszont alternatív büntetést szabna ki rájuk, például aknamentesítésre kötelezné őket. 

Andrei Gómez, az Andok Egyetem tanára úgy látja, a referendum kudarca növelheti a politikai bizonytalanságot, mert még több frakcióra oszthatja a gerillákat. Ebből a szempontból nem mellékes tény, hogy az Első Front nevű katonai szárny tagjai nem ismerték el a megállapodást, és újabb csoportok csatlakozhatnak hozzájuk, mert már nem áll fenn a korábbi hierarchikus rend, amely visszatartaná őket a fegyveres harc újrakezdésétől. A kudarc után azonnal felvetődött az alkotmányozói nemzetgyűlés összehívásának lehetősége; Santos pártjának amúgy sincs többsége a törvényhozásban. Uribe sikere már csak azért is nagyon tanulságos, mert a média a népszavazási kampány során is látványosan háttérbe szorította.

A több mint fél évszázados fegyveres konfliktus lezárására készülő Kolumbia volt az idei Nobel-békedíj egyik első számú favoritja, de a békemegállapodást elutasító múlt hét végi referendummal a dél-amerikai ország kikerült az esélyesek közül.