Nem akar új hidegháborút a NATO

De azért nemzetközi zászlóaljakat küldenek az oroszok szomszédságába.

Produktívnak nevezte a szerdai védelmi miniszteri találkozót a NATO főtitkára. Jens Stoltenberg elmondta: szerdán a Varsóban lefektetett elrettentés és védelem stratégiájának kivitelezését tárgyalták meg, hiszen a NATO elsődleges felelőssége legalább egymilliárd ember biztonságának védelme.

A július óta tartó munka folytatódik: Kanada, Németország, Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok már elvállalta azoknak a nemzetközi zászlóaljaknak a vezetését, amelyek a szervezet keleti országait védik majd, és amelyek mutatják, hogy a NATO kőkemény támogatást nyújt a szövetségeseinek. Szerdán pedig több más ország is jelezte hozzájárulását a misszióhoz – Albánia, Olaszország, Lengyelország és Szlovénia a lettországi, kanadai vezetésű zászlóaljhoz, Belgium, Horvátország, Franciaország, Luxemburg, Hollandia és Norvégia a német vezetésű litvániai, Dánia és Franciaország a brit parancsnokság alatt álló észt, Románia és Nagy-Britannia erői pedig az amerikai vezetésű lengyelországi misszióhoz csatlakoznak.

Ezek a nemzetközi alakulatok félreérthetetlenül mutatják a NATO kiállását szövetségesei mellett: „Ha egyikünket támadás éri, úgy vesszük, mintha mindannyiunkat megtámadtak volna – mondta Stoltenberg. – Varsóban döntöttünk:

a zászlóaljak 2017 elejére állnak fel. És mi betartjuk az ígéreteinket”

– fogalmazott.

Mint mondta, szerdán a NATO fekete-tengeri jelenlétéről is szó esett, ahol román parancsnokság alatt sorakoznak majd fel Kanada, Németország, Hollandia, Lengyelország, Törökország és Amerika erői. Földön, vízen, levegőben.

Hangsúlyosan előkerült az orosz katonai mozgolódás a NATO határainál, ami aggodalomra ad okot – Stoltenberg nagyjából elmondta, amit a nap folyamán már korábban is. Arról is beszélt, hogy az orosz fenyegetés miatt hamarosan nagyköveti találkozót hívnak össze a NATO–Oroszország-tanácsban.

Mint mondta, az új kihívások új megoldásokat követelnek: ezért többek között új tanácsadói csoportot állítanak fel, hogy segítsék a NATO parancsnoki struktúráját a döntéshozatalban.

Stoltenberg elmondta: az iraki kiképzésekről és részvételről szerda este döntenek, a nemzetközi zászlóaljak felállása pedig mindenképpen befejeződik 2017 első felében. Addig viszont sok nemzeti hatáskörbe tartozó döntés van hátra, és az alakulatokat harcra kész állapotba kell hozni. A zászlóaljak az erő üzenetét hordozzák – tette hozzá. „Nem akarjuk szítani a feszültséget, és nem akarunk új hidegháborút, de kénytelenek vagyunk reagálni az orosz katonai tevékenységre” – mondta.

A NATO azért erős, mert nem provokálja, hanem megelőzi a konfliktusokat

– szögezte le –, ugyanakkor nyitva hagyja a tárgyalás lehetőségét is. Persze minden nemzetnek joga van gyakorlatozni, ha a nemzetközi szabályoknak megfelelően teszi azt – tette hozzá.

Annak kapcsán, hogy a Földközi-tenger felé tartó Kuznyecov-flotta Spanyolországban kíván üzemanyag-utánpótlást felvenni, Stoltenberg úgy fogalmazott: minden országnak a saját felelőssége, hogy ellátja-e az orosz hajókat.