Számít még egyáltalán, melyik elnökjelöltet támogatja egy lap?

Több cikk és kutatás szerint csak akkor, ha az újság támogató nyilatkozata eltér a megszokottól.

Közeledik az amerikai elnökválasztás hajrája: szombathoz képest egy hónap múlva dől el, ki vezeti majd a következő években a világ egyik legfontosabb államát. A hagyományokhoz híven a nagyobb amerikai napilapok többsége kinyilvánítja, mely elnökjelöltet támogatja a kampányban. A közelmúltban több érdekes hír is érkezett a témában.

Több újság is szakított a hagyományokkal. New Hampshire legtekintélyesebb napilapja, a The Union Leader az elmúlt száz évben csak és kizárólag republikánus jelölteket támogatott, ám szeptember közepén a libertárius Gary Johnson mellé állt. A lap kiadója, Joseph W. McQuaid vezércikkében Trumpról ezt írta: „Ez a férfi egy hazug, egy kocsmai verekedő, egy bohóc.” Trumpot és Clintont is gonosznak nevezte, míg Johnsont fényes reménysugárnak. A lap egyébként az előválasztás során Chris Christie-t támogatta, ám őt Donald Trump, a republikánusok elnökjelöltje februárban simán legyőzte.

143 éves története során a The Detroit News című lappal háromszor esett meg, hogy senkit nem támogatott, ezt leszámítva mindig republikánus jelölt mellé állt. Most szakítottak a hagyománnyal: ők is a libertárius Gary Johnson mellé álltak. „Donald Trump elvtelen, instabil és nagyon veszélyes is lehet. Nem lehet belőle elnök” – írta a The Detroit News.

Hasonlóan meglepőt húzott a The Arizona Republic: a USA Today alá tartozó lap az előző 126 évben republikánusokat támogatott. Most azonban úgy döntött, a Demokrata Párt jelöltje, Hillary Clinton mellé áll. „A 2016-os republikánus jelölt nem konzervatív és nem alkalmas” – indokolta a döntést a lap.

Ugyancsak Hillary Clinton mellett döntött az eltelt 148 évben demokratát sosem támogató The San Diego Union-Tribune című napilap. Clintont biztonságos választásnak tartják, „Trump a Chávezünk, a Kirchnerünk is lehet. Nem vállalhatunk ekkora kockázatot” – írta az ötfős szerkesztőbizottság.

A szintén a USA Today lapcsaládjához tartozó The Cincinnati Enquirer nem mindig támogatja ugyanazon párt jelöltjeit, de az utolsó demokrata, aki mellé beállt, Woodrow Wilson volt – még 1916-ban. Most ők is szakítottak a hagyománnyal, és Hillary Clintont támogatják – főként azért, mert nőnemű vezetője még nem volt az Amerikai Egyesült Államoknak.

A Santa Barbarában működő Kaliforniai Egyetem régóta vizsgálja már, hogy az egyes lapok kit támogatnak az amerikai elnökválasztási kampányban. A nagyobb újságok közül gyűjtésük szerint tizennyolc Hillary Clinton mellett áll ki, három Gary Johnsont támogatja, egy lap Trump-ellenes szerkesztőségi vezércikket közölt (a legnagyobb, csaknem hárommilliós példányszámú, az utóbbi 34 évben egyik oldalra sem álló USA Today járt el így), egy pedig mindkét nagy párt ellen intézett kirohanást (The Tulsa World). A republikánus Trumpot viszont senki nem támogatja az egyetem kutatói szerint.

Csakhogy a gyűjtésük picit hiányos. Johnsont nemcsak az általuk felsorolt három lap (Richmond Times-Dispatch, Detroit News és a tekintélyes The Chicago Tribune) támogatja, hanem az általunk is említett Union Leader is. Érdekes az is, hogy az ötödik legnagyobb példányszámú (576 ezres) napilapnál, a New York Postnál nem tüntették fel, hogy az valójában Donald Trumpot támogatja. Igaz, módszertani probléma lehet emögött, ugyanis a Post áprilisban, még a New York államban tartott előválasztást előtt állt az ingatlanmágnás mellé. Az elnökválasztásra azonban még nem adtak ki hivatalos szerkesztőségi vezércikket – mindenesetre meglepő lenne, ha nem Trumpot választanák.

Érdekesség, hogy Clintont preferálja hét olyan újság is, amely 2012-ben még Mitt Romney republikánus jelöltet találta vállalhatóbbnak Barack Obama elnökkel szemben. Gary Johnsonnál ez a szám kettő – egy olyan lap is mellé állt, amely négy éve még Obamát támogatta. A Kaliforniai Egyetem számításai szerint a Clintont támogató 18 lap összesített példányszáma több mint 6,2 millióra rúg, Gary Johnsonnál ez a szám 661 ezres.

„Egy normális választás során valószínűleg azt mondanám, hogy jobb, ha van támogató újságod, mint ha nincs” – kezdte a Poynternek nyilatkozva Matthew Baum közpolitikai elemző a Harvardról. Ám ez a választási év nem normális,

„Trump rajongóinak teljesen irreleváns, hogy a jelöltet az elit mely csoportjai kedvelik”

– véli a szakértő. Hozzátette: az előválasztások során a legtöbb lap fellépett Trumppal szemben, láthatjuk, mennyi sikerrel.

Marginális támogatóknál azonban mégiscsak lehet jelentősége a lapok támogató nyilatkozatainak. Baum szerint az senkit nem lep meg és nem is mozgósít, hogy a The New York Times beállt Hillary Clinton mögé. Annak azonban, ha hagyományosan jobboldali újságok szembefordulnak Donald Trumppal, vagy akár demokrata, akár libertárius jelöltet támogatnak a kampányban, már lehet hatása: akár a republikánusok részvételi arányát, akár némely republikánus szavazók harmadik párti jelölt felé fordulását is eredményezheti.

Több másik cikk és kutatás is azt hozta ki, hogy csak akkor van már hatása a nyomtatott újságok támogató nyilatkozatának, ha az meglepő. A National Bureau of Economic Research 2008 októberében publikált kutatása erre az eredményre jutott. Főleg olyan államokban lehet ennek jelentősége, amelyek billegnek – azaz nagyon nagy csata várható ott az elsőségért. Ilyen például a Cincinnati Enquirer állama is – írja az NPR.

Na de hogy állnak a felek? Hillary Clinton alapvetően jól jött ki a múltkori tévévitából – ez derül ki, ha ránézünk a támogatottsági grafikonokra. A Real Clear Politics tizenegy közvélemény-kutatást összegző átlaga szerint a négy jelölt (Clinton, Trump, Johnson és a zöldpárti Jill Stein) versenyében október 6-án Clinton 44,1 százalékon állt, míg Trump csak 40,6-on. Johnson támogatottsága nem nagyon nő, 7 százalék, míg Steiné 2,3.

Utóbbit az magyarázza, hogy a harmadik párti jelölteket hagyományosan egyre kisebb arányban támogatják a szavazók. A Five Thirty Eight hírlevelében kimutatta: augusztus közepe óta a Clintonra vagy Trumpra voksolók összaránya négy százalékkal lett magasabb – 80 százalék körüliről 84 százalék körülire emelkedett. Igaz, még így is sokkal magasabb a bizonytalanok és azok összesített aránya, akik harmadik párti jelöltre voksolnának, mint a korábbi választásoknál – mutatta ki Drew Linzer statisztikus, politikatudós.