Továbbra sem tiszták a gyilkos mezők

Huszonegy éve ért véget a horvátországi háború, félmillióan továbbra is veszélyben vannak az aknák miatt.

Félezernél is többen haltak már meg

1991-től mostanáig Horvátország területén közel 2000 ember sérült meg aknabalesetben, közülük több mint 500-an bele is haltak sérülésükbe. A civil lakosságot ugyanakkor kevesebb baleset éri, az elmúlt egy évben nem is szenvedtek balesetet a lakosok. Ez annak is köszönhető, hogy az ország területén jelenleg is 13 ezer tábla hívja fel a figyelmet az aláaknázott területekre, és az emberek sokkal óvatosabbak, mint korábban.

A témában hétfőn közös konferenciát is tartottak Belistye városában. Gabrijela Zalac regionális fejlesztési és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a konferencián kiemelte, hogy a stratégiai projekt egy lépéssel előrébb visz Eszék-Baranya megye e részének teljes aknamentesítéséhez. Elmondta, hogy a minisztérium 2006 óta már tíz projektben működött együtt az EU-val, amelyek összértéke 190 millió kuna (7,7 milliárd forint) volt, és nyolc megyében tették lehetővé a munkát. Drazen Jakopec, a HCR igazgatója azonban figyelmeztetett, hogy kilenc megyében 433 négyzetkilométernyi területet kell még átvizsgálni, és csaknem 43 ezer aknát kell hatástalanítani, nagyrészt azokon a területeken, ahol intenzív harcok folytak a háború alatt. Ilyen terület a Drávaszög is, ahol a horvátországi magyar lakosság 70 százaléka él.

A rendezvényen jelen volt Magyar József zágrábi magyar nagykövet is, aki elmondta: a projekt az európai és a határon átnyúló együttműködés szellemében indul egy olyan időszakban, amikor az EU sorsdöntő ügyekkel foglalkozik. „Európa csak a kohézió révén maradhat egységes, és nagyon hasznos, hogy a határon átnyúló együttműködések ilyen fontos projekteket hoznak tető alá” – hangsúlyozta.

A magyar határszakaszon egyébként már korábban is dolgoztak aknamentesítők. 2013-ban a két országban összesen 2,7 négyzetkilométert érintenek a munkálatok, akkor Magyarországon a Dráva és a Duna közti határszakaszon mintegy 80 kilométer hosszan vizsgálták át és tették biztonságossá a gyanús területeket. A 31 robbanóeszközből akkor 6 harckocsi- és gyalogsági taposóakna, a többi kézigránát volt. Nagy részük Beremend és Eperjespuszta közelében került elő.