Továbbra sem tiszták a gyilkos mezők

Huszonegy éve ért véget a horvátországi háború, félmillióan továbbra is veszélyben vannak az aknák miatt.

Egy Prom–1 típusú jugoszláv ugróakna ölt meg október elején egy horvát tűzszerészt a szlavóniai Okucani mellett, amivel immáron 202-re emelkedett azoknak a száma, akik a háború vége óta aknamezőkön vesztették életüket Horvátországban. A délszláv térségben csak promovkának nevezett robbanószerkezet néhány hónappal korábban Gospicnál sebesítette meg egy aknamentesítő cég munkatársát, aki később a kórházban belehalt a sérüléseibe.

Az ehhez hasonló emberi tragédiák újabban heves vitákhoz vezetnek Horvátországban, mivel egyre többen elégedetlenek az aknamentesítési munkákkal. Február elején a legnagyobb aknamentesítő cég szakszervezetének tanácsadója jelezte, hogy a pirotechnikai vállalatok közti kíméletlen árverseny miatt már csak 2,9 kunát (mintegy 120 forint) fizetnek nekik egy négyzetméternyi terület átfésüléséért.

Májusban aztán az aknamentesítő cégek munkaadói egyesülete is felemelte a szavát a tarthatatlan viszonyok miatt. Szerintük az egész Horvát Aknamentesítési Központ (HCR) reformokra szorul, mivel a munka mostanra olyannyira lelassult, hogy 2019-ig bizonyosan nem tudják befejezni. Zeljko Romic, a Piper Razminiranje nevű cég igazgatója pedig jelezte: a vonatkozó törvény elfogadásakor figyelmen kívül hagyták a szakma véleményét, ezért a miniszterelnöktől azt kérték, hogy teljesen alakítsák át a HCR vezetését.

Habár ezeket a problémákat még orvosolni kell, az aknamentesítési folyamatokat alaposan felgyorsíthatja, hogy a délszláv háborúból visszamaradt robbanószerek hatástalanítására 3,5 millió eurót (valamivel több mint 1 milliárd forint) hagyott jóvá az Európai Unió a 2020-ig szóló kohéziós keretből. A kivitelezők a horvát aknamentesítő központ, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság és a Duna–Dráva Nemzeti Park.

A mostani projekt keretében a szlavóniai Donji Miholjactól Belistyéig (Belisce) teljes mértékben mentesítik az aknáktól a drávaszögi, Dráva menti Darázsi járást, ami nagy jelentőséggel bír a határ mindkét oldalán élők számára, hiszen új lehetőségeket teremt a gazdasági és idegenforgalmi együttműködésre.

Félezernél is többen haltak már meg

1991-től mostanáig Horvátország területén közel 2000 ember sérült meg aknabalesetben, közülük több mint 500-an bele is haltak sérülésükbe. A civil lakosságot ugyanakkor kevesebb baleset éri, az elmúlt egy évben nem is szenvedtek balesetet a lakosok. Ez annak is köszönhető, hogy az ország területén jelenleg is 13 ezer tábla hívja fel a figyelmet az aláaknázott területekre, és az emberek sokkal óvatosabbak, mint korábban.

A témában hétfőn közös konferenciát is tartottak Belistye városában. Gabrijela Zalac regionális fejlesztési és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a konferencián kiemelte, hogy a stratégiai projekt egy lépéssel előrébb visz Eszék-Baranya megye e részének teljes aknamentesítéséhez. Elmondta, hogy a minisztérium 2006 óta már tíz projektben működött együtt az EU-val, amelyek összértéke 190 millió kuna (7,7 milliárd forint) volt, és nyolc megyében tették lehetővé a munkát. Drazen Jakopec, a HCR igazgatója azonban figyelmeztetett, hogy kilenc megyében 433 négyzetkilométernyi területet kell még átvizsgálni, és csaknem 43 ezer aknát kell hatástalanítani, nagyrészt azokon a területeken, ahol intenzív harcok folytak a háború alatt. Ilyen terület a Drávaszög is, ahol a horvátországi magyar lakosság 70 százaléka él.

A rendezvényen jelen volt Magyar József zágrábi magyar nagykövet is, aki elmondta: a projekt az európai és a határon átnyúló együttműködés szellemében indul egy olyan időszakban, amikor az EU sorsdöntő ügyekkel foglalkozik. „Európa csak a kohézió révén maradhat egységes, és nagyon hasznos, hogy a határon átnyúló együttműködések ilyen fontos projekteket hoznak tető alá” – hangsúlyozta.

A magyar határszakaszon egyébként már korábban is dolgoztak aknamentesítők. 2013-ban a két országban összesen 2,7 négyzetkilométert érintenek a munkálatok, akkor Magyarországon a Dráva és a Duna közti határszakaszon mintegy 80 kilométer hosszan vizsgálták át és tették biztonságossá a gyanús területeket. A 31 robbanóeszközből akkor 6 harckocsi- és gyalogsági taposóakna, a többi kézigránát volt. Nagy részük Beremend és Eperjespuszta közelében került elő.